Szijjártó Péter elárulta, hány születésnapján volt ott eddig Dzsudzsák Balázs
Október 30-án lett negyvenhat éves a tárcavezető.
Nem lehet elvenni a jogot az uniós tagállamoktól, hogy megvitassák az integráció jövőjével kapcsolatos kérdéseket – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának hétfői ülésén kifejtette: az erős európai integrációnak erős tagállamokra kell épülnie, Magyarország pedig visszautasítja az európai egyesült államok gondolatát; az integrációban inkább a tagállamok szerepét kell erősíteni. E törekvés sikere szempontjából komoly „érvágás” Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, hiszen Magyarország ebben a vitában a brit állásponthoz hasonló érveket hangoztat. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a Brexit esetében egy „rémálomszerű forgatókönyv is elképzelhető”. Ha nem sikerül a lehető legszélesebb körű és legmélyebb szabadkereskedelmi megállapodást aláírni Nagy-Britanniával, akkor a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai fognak érvényesülni, és ez nagyon kedvezőtlenül hatna az európai versenyképességre.
A tárcavezető kiemelte: azok a történelmi kihívások, amelyekkel az Európai Unió szembesült, „velünk maradtak” az elmúlt egy évben is. Napjaink Európájában komoly vitákat folytatnak e kihívásokról. A miniszter szerint ez természetes, hiszen huszonnyolc szuverén ország tagja az integrációnak, ezért – mint fogalmazott – „nem túlzottan demokratikus” elvitatni a tagállamoktól a vita jogát és lehetőségét. Szijjártó Péter úgy véli, Európában bizonyos társadalmi integrációs folyamatok kudarcot vallottak és párhuzamos társadalmak jöttek létre egyes országokban. Ezekkel a jelenségekkel szembesülni kell, nem lehet letagadni őket kényelmi szempontok és politikai korrektség miatt.
Szijjártó Péter a kihívások között említette a terrorizmust. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben 27 terrortámadás történt Európában, amelyek során mintegy 1300 fő sebesült meg és 330 halálos áldozatot követeltek. Bizottsági meghallgatása során a tárcavezető kifejtette, hogy korábban nem volt az európai mindennapi élet velejárója a terrorizmus. Magyarország elutasítja, hogy ezzel együtt kellene élni, hogy ez természetes dolog lenne. „Elvárjuk az európai intézményektől, hogy végre lépjenek fel ebben a kérdésben” – közölte a tárcavezető. Úgy vélte, a terrorizmus „egyenesen fakad” abból a tényből, hogy az elmúlt két évben Európába másfél millió illegális bevándorló jöhetett be minden ellenőrzés nélkül. Ez az áramlás igenis lehetőséget biztosít a terrorszervezeteknek, hogy saját harcosaikat gond nélkül a kontinensre küldjék. „Európa biztonsága Afrikában kezdődik” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter, ezért a migránsok Európába telepítését ösztönző politika helyett meg kell állapodni az afrikai országokkal arról, hogyan segíthetünk a migrációt kiváltó okok megszüntetésében.
(MTI)