Őrületes hiba: nem elég Erdély, Magyarország teljes területét Románia kapta meg egy tankönyvben
A gyerekszoba.hu szerkesztői jelezték a tévedést annak a földrajztanárnak, aki a szóban forgó kiadványból oktatja diákjait.
Saját fejem után listába szedtem a top 10 erdélyi kifejezést, amelyeket jellemzően csak Erdélyben vagy Székelyföldön használnak. A priza, bón, salopéta és társaik nem kerültek a listába, azok a „blokkok” népének román szavakkal kevert, rontott-magyarjában fordulnak elő. Az egy természetes folyamat, hogy a szomszédainkkal kölcsönösen átvesszük egymás szavait, de most mégis kihagytuk őket. A kifejezetten székely szavakat is kerülni igyekeztem, azokkal egy spirálfüzetet tele lehetne írni, vagy Székely Aktívot kell hozzájuk játszani.
1. Elve – ha a sajátos erdélyi szavak vizsgáljuk, akkor az „elve” szó az első helyen áll. Már azért is, mert az Erdély szavunk eredetileg az Erdőelve kifejezésből ered, ami annyit tesz: az erdőn túl. Kolozsvár egyik történelmi városrészének neve őrzi ezt a régies kifejezést: Hídelve. A hídon túl, a Kis-Szamos bal partján, a Híd-kapu előtt; egyike a hóstáti városrészeknek. Az Erdőelve elnevezést Géza fejedelem kora óta használják, a latin Transsilvana és a német Überwald is a magyar elnevezés fordítása. A szász-német Siebenbürgen később lett használatos. A honfoglaló magyarok eredetileg Erdélyt, Igfannak-Egyfan-Ygfan-nak nevezték, jelentése: szent rengeteg.
2. Csurdé/csoré – meztelen, csupasz, szőr nélküli. A csoré illetve a csurdé szavak egész Erdélyben használatosak a köznyelvben. A közkedvelt szerb eredetű ételt, a miccset is gyakran nevezik csóré kolbásznak, mivel a hús nincs semmibe beletöltve, csórén van.
3. Fataró – homoxeszuális, onanizáló, ügyetlen, gyáva, se fiú-se lány. Egész Erdélyben használatos kifejezés. Állítólag a székelyeknél honosodott meg legelőbb román jövevényszóként, nemzőképtelen állatokra használták. Hogy az onanizáló hogy jön a képbe, arra csak találgatások vannak. Talán azt gondolták, aki maga rendezi el a dolgát, az közben bármire és bárkire gondolhat, akár a komájára is.
4. Diló – a szó jelentése: bolondos, hülye, azonban ez inkább kedves értelemben vett hülyeséget vagy bolondságot takar.
5. Szökik – szökik, aki ugrik. Az is szökik vagy szökdösik, aki valakivel szembeszáll, vagy provokál valakit, mondhatni szembe szökik vele.
6. Szalmakrumpli – Sültkrumpli, hasábburgonya. A nevét valószínűleg a szalmára emlékeztető színéből, és a boglyaszerű tálalásáról kapta. Boldog az az ember, akinek a neve erre a nagyszerű ételre utal.
7. Murok – répa. A murok hivatalosan egy zellerfélék családjába tartozó növény, annak egy nemzetsége. Valamiért Erdélyben a répát nevezik muroknak, valószínűleg a két növény közeli rokonságából ered ez a keresztség.
8. Kaiser – bárhol Erdélyben a Kaiser szó szalonnát vagy löncshúst jelent, és ebben nincs semmi felségsértő. Szép emlékű Ferenc József kaisert úgy szeretjük, mint a húsos szalonnát. Feltételezem, kevésbé monarchista körökben más magyarázattal szolgálnának a kifejezés eredetét illetően. Az viszont már felségsértés, Péterváradra velük!
9. Megcsök – megcsökni annyit tesz, hogy megrekedni a növésben. Ha egy gyermek nehezet akar emelni, akkor arra figyelmeztetik: vigyázz, mert megcsöksz, kicsi maradsz!
10. Mánus - A mánus az óra mutatóját jelenti, kis mánus és nagy mánus. Eredete bizonytalan, talán a latin manus, azaz kéz szóból ered.