Spanyol nagykövet: A katalán függetlenségi folyamat illegális és nem demokratikus

Autonómia vagy szakadás: Katalónia ügye” – ezzel a címmel rendezett panelbeszélgetést november 29-én a Danube Institute székhelyén, a budapesti Eötvös utcában. Spanyolország magyarországi nagykövete, José Ángel López Jorrín először itt értékelte nyilvánosan a spanyol-katalán helyzet legfontosabb kérdéseit. A diplomata mellett Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója is megosztotta a témával kapcsolatos gondolatait.

A lenyűgöző épület egyik helyiségében éppen a falakon felsorakozó, mérsékelt szépségű műalkotásokat figyeltem, amikor a nagykövet úr belevágott előadásába. Jorrín megállapította, hogy a nacionalizmus nem új jelenség Spanyolországban. Említést tett a gazdasági válság kedvezőtlen hatásairól, és azt is elmondta, hogy a katalán szeparatista törekvések teljesen illegálisak. Szerinte a szeparatisták a katalán közösség látszólagos képviseletében eljárva megsértették a spanyol alkotmányt, céljuk elérése érdekében pedig autoriter és képmutató módon használták fel az önkormányzati rendszert. „Hazudtak a folyamat jogszerűségéről, hazudtak a politikai és gazdasági válságról. Ezt már világosan látjuk” – jegyezte meg Jorrín. 

A spanyol nagykövet felrótta a katalán vezetésnek, hogy nemzetközi támogatásra tartott igényt, miközben azt állította magáról, hogy „békés, demokratikus mozgalom”. Szerinte félrevezették a közvéleményt, mert „úgy állították be Katalóniát, mint egy elnyomott társadalmat, ahol a túlnyomó többség függetlenséget akar” – mondta a nagykövet. A katalán kormány úgy tett, mintha tárgyalni szeretne, de valójában csak olyan ügyekről akart beszélni, amelyek a spanyol alkotmány alapján nem bocsátók vitára. A referendumról és az elszakadásról ugyanis nem tárgyalhat a központi kormány. 

A nagykövet szerint a katalán vezetők súlyos megosztottságot okoztak a katalán és spanyol közösségben egyaránt. Jorrín kiemelte, hogy „a katalán kormány tudatában volt annak, hogy a folyamat illegális és nem demokratikus.”

Szinte föderális ország

Hozzátette, hogy ismételt figyelmeztetések érkeztek az alkotmánybíróságoktól, jogi szakértőktől, az EU és a világ vezetőitől, ráadásul a tőkekivonás is megindult a régióban. Mindenki tisztában volt azzal, hogy egy független Katalónia nem lehetne az EU tagja, és nemzetközi szinten sem ismernék el. A nagykövet kijelentette: Spanyolország egy demokratikus jogállam, ami a hatalmi ágak elválasztására és az önrendelkezési jogra épül. Ez egy nagyon decentralizált ország és az önkormányzati rendszer, amit Katalónia élvez, rendkívül széleskörű, hasonlít egy föderális országra – szögezte le a nagykövet. 

Jorrín kitért arra is, hogy 2015-ben a katalánok kevesebb mint fele szavazott olyan pártokra, amelyek támogatták a szeparatizmust. Megemlítette, hogy a spanyol kormány 2005 óta hetven milliárd eurót biztosított Katalóniának, hogy fedezni tudja adósságait és szociális ellátórendszerének kiadásait.  

„Puigdemont úr mindig zsarolással válaszolt a párbeszédre” – mondta a nagykövet. Ezt követően hangsúlyozta, hogy a rendőrség nem a spanyol kormány, hanem a bíróság döntését hajtotta végre, amikor meg akarta akadályozni az illegális szavazást. Kijelentette, hogy a katalán vezetés hamisított felvételekkel mérgezte és manipulálta a közvéleményt. Puigdemont kikáltotta Katalónia függetlenségét, aminek hatályát rövidesen felfüggesztették.  A káosz hatására kevesebb mint tíz nap alatt hatszáz vállalat hagyta el a régiót. Ezzel arra kényszerítették a spanyol felet, hogy felfüggessze az autonómiát és új regionális választásokat írjon ki. „Ezek a tények. A többi csak propaganda” – zárta mondandóját a nagykövet. 

Három forgatókönyv

A következő percekben Nagy Sándor Gyula kapta meg a szót, aki elmondta, hogy három forgatókönyv ismeretes a katalán függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban. Az első, nagyon optimista hozzáállás szerint lényegében semmi sem változik Katalónia elszakadása esetén. A vezető kutató szerint ma már láthatjuk, hogy ez nem igaz, valójában teljes hazugság. A második szcenárió is optimista, ezt finanszírozta a katalán kormány. A harmadik elképzelés realista-pesszimista, miszerint Katalónia nem lesz tagja az EU-nak, a NATO-nak, és nem lesz schengeni tagország. 

Nagy szerint a katalán gazdaság számára nem mindegy, hogy ötszázmillió vagy hétmillió emberből áll a piac. Az sem véletlen, hogy a katalán tőzsde gyakorlatilag üres, szinte csak a pezsgőgyártás maradt. Csökkent a turisták száma, de ezen nem kell csodálkozni, ugyanis a radikális CUP párt tagjai „Fuck off tourists!” köszöntéssel illették a barcelonai turistabuszok utasait. A turizmus jelentős szerepet játszik, mert a régió GDP-jének 15 százalékát adja. 

Az előadók közti egyetlen konfrontáció az volt, amikor Nagy azzal szúrt oda a nagykövetnek: „Nem tagadhatja, hogy történt rendőri erőszak!”  Ennek ellenére Nagy kijelentette, hogy a körülményeket mérlegelve, csak gazdasági okok miatt nem látja okát a függetlenség megadásának.

Nem kisebbségi jogok kérdése

Ezt követően Kántor Zoltán kapta a szót, aki kiemelte, hogy magyar szempontból kettőzött figyelem irányult a katalóniai eseményekre. A téma kapcsán Francesco Palermót idézte, aki azt állította, hogy „ez nem a kisebbségi jogok kérdése, ugyanis a katalánok már minden joggal rendelkeznek, amire szükségük van.” Az igazgató szerint a magyarok szimpatizáltak a katalánokkal, de megjegyezte, hogy nem tartja követendőnek a szeparatizmus útját, ugyanis a magyar autonómiatörekvések szempontjából ez kontraproduktív. 

Miközben a melletem helyet foglaló hölgy már a spanyol nyelvtanfeladatok szépségeibe révedt, a közönség kérdései során Jorrín nagykövet olyan vehemenciával védelmezte a spanyol álláspontot, ahogy a Nuestra Señora de la Santísima Trinidad csatahajó a Spanyol Birodalom érdekeit.