„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
A kollektív cselekvést elősegítő nemzeti identitásunknak, a nagyközösséghez tartozás élményének nem kell feltétlenül politikai színezetűnek lennie. Interjú.
„Mit ad az egyénnek egészsége szempontjából a nemzeti identitás?
Nagyon sokat. Bármennyire is légiesnek, közvetettnek és nem kézzelfoghatónak tűnik a nemzeti identitás, mégis sokat ad. Az embert elhelyezi a világban, érzelmi töltete van és a másokhoz fordulásra is alapot ad. Mozgósítja a közös cselekvést, ha nem is feltétlenül politikai értelemben, ahogy a nacionalizmus.
Egyenlőségjel tehető a nemzeti identitás és a nacionalizmus közé?
Nem. A nacionalizmus persze épít a nemzeti identitásra, de az egy politikai célkitűzést is magában foglal. Ha ellentmondásos, de mégis intim viszonyban van a hatalommal. A kollektív cselekvést elősegítő nemzeti identitásunknak, a nagyközösséghez tartozás élményének nem kell feltétlenül politikai színezetűnek lennie.
Mindezt figyelembe véve létezik a törésvonalakon átívelő, egészséges nemzettudat?
Sokan kérdésre is érzékenyek lehetnek különböző politikai oldalakon, de az én véleményem az, hogy természetesen
LÉTEZHET A POLITIKAI TÖRÉSVONALAKON ÁTÍVELŐ NEMZETTUDAT.
Fontos látnunk, hogy nem feltétlenül a gyenge, leszedált nemzettudat a jó, de nem is az erős, mindent elsöprő. Bár a baloldali vagy a jobboldali gondolkodás is az erősségében láthatja kulcstényezőt, a kutatások azt mutatják, hogy nem ezen múlik a pozitív vagy negatív hatása. Az a fontos, hogy a realitás kontrollja alatt áll-e. Vágyak persze jellemezhetik, de ezek nem szakadhatnak el teljesen a valóságtól. A személyiséglélektanból kölcsönözve a mércét, a nemzeti identitás konstruktív jellege lehet a kulcstényező.”