Elindult az Erdélyi Politikai Iskola – tudósításunk az első képzési alkalomról

A képzés első napján Lánczi Péter, az MCC igazgatóhelyettese mutatta be az Erdélyi Politikai Iskola szakmai programját, majd Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója beszélt a „politikacsinálás” új trendjeiről és a közvélemény-kutatások alkalmazásának lehetőségeiről. Az előadó az előbbi téma kapcsán elmondta, hogy egyre bevettebb az a nézet, ami a politikát többé nem tudományként, hanem egyfajta művészetként fogja fel, amelynek műveléséhez nem meghatározott ismeretek, hanem elsősorban intuíció és kreativitás szükséges. A kutató a közösségi média politikai kultúrára gyakorolt hatását fejtegetve kijelentette: ma azt látjuk, hogy a hagyományos médiumokra épülő véleménymonopóliumok ideje lejárt és „a vélemények piacán egymásra talál a kereslet és a kínálat”. A politikának ehhez az új helyzethez kell hatékonyan alkalmazkodnia.

Identitás és politika

Szombaton Tony Hockley, a London School of Economics oktatója, a brit Policy Analysis Centre alapítója és igazgatója több előadásában a viselkedéstudomány legújabb eredményeinek ismertetésétől az erdélyi magyar érdekérvényesítés lehetőségeinek megvitatásáig számos témát vetett fel. 

Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy napjaink politikai tendenciáiban látványosan felértékelődött az identitás jelentősége, legyen szó nemzeti, vallási, etnikai, világnézeti, regionális vagy más azonosságtudatról. Erről tanúskodik a Brexit is – hangsúlyozta Hockley, majd hozzátette: az Unióból való kilépésre voksolókat az az érzés kerítette hatalmába, hogy a referendummal a saját kezükbe vehetik a sorsukat. 

Az előadó szerint a politikai érdekérvényesítésben mindig figyelembe kell venni, hogy az igazán nagy változások lassan mennek végbe, még akkor is, ha a politikai viszonyokat meghatározó identitások állandó változásnak vannak kitéve. 

A hallgatóság kérdései nyomán élénk eszmecsere alakult ki arról, hogy hogyan lehet előrelépést tenni az erdélyi magyarság érdekeinek védelme terén. Hockley erről azt mondta, 

és a többség fejével is gondolkodni kell ahhoz, hogy az érdekvédelem sikeres lehessen. 

Jog és politika

Vasárnap Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője adott elő az alkotmány és általában a jog politikai összefüggéseiről. A frakcióvezető a modern alkotmánytörténet legfontosabb vívmányaként emlegette a német alaptörvény megalkotását, ami a törvényhozó hatalom primátusának megteremtésével erős parlamentarizmust hozott létre – a közvetett hatalomgyakorlást kizárólagossá téve, az országos népszavazás lehetőségét kizárva. Ez világos válasz volt arra a tapasztalatra, hogy demokratikus legitimációval is ki lehet építeni egy diktatúrát – ahogy az a weimari köztársaságban történt. Ezzel a veszéllyel szemben csak az erős parlamentarizmus jelenthet hatékony védelmet – hangsúlyozta Gulyás, rámutatva: a magyar parlamentáris rendszerben is a legfontosabb kérdések csak országgyűlési legitimációval dönthetők el.

A magyar jogállamiságot érő kritikák kapcsán a frakcióvezető az elmúlt évek tapasztalatai alapján kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy van-e értelme közös uniós értékekről beszélni. Mint fogalmazott: „Vannak olyan kérdések, amelyeket az uniós együttműködésnek nem kell érintenie. Az alkotmányos identitás például tipikusan ilyen kérdés”.

Gulyás nemcsak ebben a kérdésben hangsúlyozta a nemzetállami szint jelentőségét, hanem a kisebbségpolitika kapcsán is kijelentette, hogy a magyarság teljes mértékben magára van utalva, mert 

Mivel nem a valódi problémákkal – például a nemzeti kisebbségek helyzetével – foglalkoznak, hanem legfőbb gondjaik közé tartozik a gender-ideológiának való megfelelés. Időnként úgy tűnik, mintha a nyugat-európai politikai elit egy része a saját elmebaja foglyává vált volna – szögezte le az előadó.

A magyar kormány a nemzetek Európájában hisz és a politikai nemzetfogalmat veszi alapul, ami az őshonos kisebbségeket is magába foglalja. Magyarország széles kulturális autonómiát biztosít 13 kisebbségének, ami példaértékű a környező országok számára – szólt az beszélgetés végszava.

Kerekasztal

Az előadás után kerekasztal-beszélgetés következett, az RMDSZ-t képviselő Székely István alelnök, illetve a képzés oktatói, Gulyás Gergely és Orbán Balázs részvételével.

A képzés hivatalos megnyitójára csak ez után, a program zárásaként került sor. Kelemen Hunor köszöntőjében arról beszélt, hogy a politika, mint szakma művelésében való fejlődés létkérdés az erdélyi magyarság számára és ezért üdvözlendő egy olyan képzés elindulása, ami ezt segíti elő.

Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyar közösséget nem lehet kizárólag politikai ideológiák mentén képviselni. Az etnikai alapú szerveződés fenntartása a politikus szerint annál is inkább szükséges, mivel egyetlen román politikai erő sem kínál semmit a magyar közösség számára.
Ahhoz, hogy a román társadalomban meglévő bizalmatlanság felengedjen, párbeszédre képes, kompetens magyar érdekképviseletre van szükség, ami fel meri vállalni a magyar közösség értékeit, de nem hagyja, hogy párhuzamos társadalmak alakuljanak ki, mert akkor a többség arat győzelmet a kisebbség rovására. 

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője ezt követő beszédében az átadott ismeretek jelentősége mellett a projekt közösségképző erejét emelte ki: azokat a kapcsolatokat, amik a négy hétvége során alakulhatnak ki a résztvevők között. Ez a közösségépítés – folytatta gondolatmenetét – lehetővé teszi, hogy a megmaradás büszkeségének üzenetével léphessen fel a magyar közösség. Hozzátette: ha tavasszal minden jól megy, nem lesz változás a magyar nemzetpolitikában.

Oltean Csongor, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke ezek után arra buzdította a jelenlévőket, hogy vegyék kezükbe a kezdeményezést, kapcsolódjanak be a közösségszervezésbe.

Szalai Zoltán az MCC ügyvezető igazgatója végezetül köszönetet mondott a jelentkezőknek és mindenkinek, aki hozzájárult a képzés létrejöttéhez. Akik többet tesznek az átlagnál – mondta –, azok viszik előre a magyar közösséget és reményre jogosít, hogy ebben a képzésben ilyen fiatalok vesznek részt. 

***

Villáminterjú Gulyás Gergellyel

Milyen perspektívát lát az Erdélyi Politikai Iskolában?

Kiemelkedően jó kezdeményezésnek tartom. A projekt azt célozza meg, hogy azok a fiatalok, akik közéleti érdeklődésűek, sőt esetenként már közéleti tapasztalatokkal is rendelkeznek itt Erdélyben, megismerkedhessenek egymással. Az is mutatja, hogy mennyire stabil alapokon áll a kezdeményezés, hogy a főszervező Mathias Corvinus Collegium mellett öt partner, a Konrad Adenauer Stiftung, a Polgári Magyarországért Alapítvány, az RMDSZ, a MIÉRT és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósul meg a rendezvény.

Hogyan realizálódhat ez a magyar érdekvédelem gyakorlatában?

Mindenekelőtt a személyes kapcsolatokban. Az anyaország és az erdélyi magyarok közötti együttműködés élénkítése szempontjából fontos, hogy akár pártpolitikától teljesen függetlenül is ismeretségek alakuljanak ki a programban résztvevők és magyar közéleti szereplők között. Ha az anyaország segíteni akar az itteni magyar közösségnek, akkor tudnia kell, hogy mik az együttműködés feltételei és helyes keretei és kikkel működhet együtt.

Fotók: Kelemen Hunor FB