Az NVB szerint a kérdés nem felelt meg az egyértelműség követelményének sem: nem egyértelmű, mit jelent a rendszeres vizsgálat, milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokkal kellene összevetni a vagyonnyilatkozatokat, emellett a kérdés olyan széles társadalmi körre írná elő az ellenőrzést, amelyek pontos köre a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű.
Az NVB határozata ellen jogorvoslattal fordultak a Kúriához, amely kedden hozott végzésében megváltoztatta az NVB döntését és a kérdést hitelesítette.
A Kúria megállapította, hogy a kérdés ugyan az országgyűlési képviselőket is érinti, mivel a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzési módjára vonatkozó szabályozás átalakítását célozza, de az nem minősül személyi kérdésben való döntésnek. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és annak ellenőrzése nem a kérdés alapján kerül bevezetésre, a kérdés a már jelenleg is létező ellenőrzés módját illetően helyez kilátásba részben új szabályozást - szögezte le a bíróság.