Bérpolitika az egészségügytől a rendvédelemig

Ha mérlegre tesszük a 2010 utáni időszak kormányzati teljesítményét, a leglátványosabb eredményeket talán a bérfelzárkóztatás területén könyvelhetjük el. Összeállításunkban körbejárjuk az állami szektor legfontosabb területeinek bérváltozásait. Mit hozott az előző és a jelenlegi Orbán-kormány az oktatásban dolgozóknak vagy épp a rendvédelmi szervek tagjainak? Beszéljünk a számok szigorú nyelvén!

Kimaxolt nemzeti minimum

Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának szembeszökő eredménye a minimálbér emelkedése, amelynek mértékével az Unión belül az előkelő harmadik helyet foglaljuk el. A minimálbér 2010-ben 73.500 forint volt, amelynek összege 2017-től 127.500 forintra emelkedett, a szakképesítést igénylő munkakört ellátó dolgozók garantált bérminimuma hét év alatt 89.500 forintról 161.000 forintra nőtt. A baloldali kormányzat utolsó aktív évéhez képest 2018-ra a minimálbér közel 88%-kal lesz magasabb, a garantált bérminimum pedig több mint duplájára emelkedik.

Talán ennél is látványosabb a nettó átlagkereset emelkedése, amely idén tavaszra elérte a 200 ezer forintot. Ezzel megvalósulni látszik az Orbán-kormány 2010-es célkitűzése: tisztes megélhetést biztosítani minden állampolgárnak és ezzel párhuzamosan kivezetni az országot a Bajnai- és Gyurcsány-kabinet terhes örökségéből, az adósságcsapdából.

Ha szektorok szerint vizsgáljuk a bérszínvonal változását, azt tapasztaljuk, hogy idén jelentősen nőttek a bérek úgy az iparban (+11,1%) és az építőiparban (+11,5%), mint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban (+13,8%), illetve a szolgáltatói munkakörökben (+16,3%) is. A mezőgazdaságban dolgozók átlagbére pedig 13%-kal emelkedett az idei év átlagában.

Diagnózis az egészségügyi szektorról

Régi adósságát törlesztette a kormány az egészségügyi szektor bérrendezésével. Ennek keretében 2012-ben és 2013-ban két lépcsőben 95 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben. Forrásunk szerint az egészségpolitika leginkább érezhető pozitív hatása az egyenlőtlenségek eltűnése vagy legalábbis csökkenése volt: „A fiatalabb orvosok, egészségügyi szakdolgozók és a pályán régóta aktív dolgozók között nincs olyan fizetési szakadék, mint néhány éve. Pályakezdő kollégáimat látva azt tapasztalom, hogy egyre reálisabb alternatíva az egyébként is kiemelkedő színvonalú egyetemi képzés után a hazai munkavállalás.”

Az egészségügyi ellátás hatékonysága erős összefüggést mutat a mentőszolgálat dolgozóinak megbecsülésével. Ezért is örvendetes, hogy a kormány jövőre 10%-os, három év alatt összesen 67%-os béremelést hajt végre a mentőknél.

A bérpolitika mintapéldája – Az oktatási szféra

Egy nemzet gazdasági, szellemi és kulturális jövőjének záloga a magas nívójú oktatási rendszer. Ahogy riportalanyunk, egy neves vidéki iskola igazgatója elmondta, alapvetően két téren hozott érezhető újítást a 2010 utáni időszak. „Egyrészt újra jó tanárnak lenni, az életpályamodell minden kezdeti adminisztrációs nehézség ellenére garantálja azt a társadalmi és anyagi megbecsültséget, ami már régen hiányzott. Másrészt a pedagógusok bére végre összefügg munkájukkal és tudásukkal, ez pedig ösztönzőleg hat mindenkire. Az útnak még nagyon is az elején járunk, de az irány helyes.”

A kormány 2013. szeptember 1-jétől vezette be az új pedagógus életpálya rendszerét. Ma egy pedagógus – végzettségétől, aktív éveitől, és minősítésétől függően – minimum 75%-kal több bérjuttatásra jogosult, míg egy tapasztalt, 20 éve tanítással foglalkozó pedagógus bére a duplájára emelkedett.

Tervezhető karrier, anyagi presztízs – Bérhelyzet a rendvédelem és az államigazgatás területén

A 2011 és 2014 közötti időszak a közigazgatás racionalizálásának jegyében telt, ennek egyik vívmánya az állami tisztviselői karról szóló törvény fokozatos hatályba lépése. A köztisztviselők javadalmazása is jelentősen emelkedett: a 2011-es integrációt követően 35%-os illetménykiegészítés történt a kormányhivatalokban. Érdemi illetményváltozásra a járási hivatalokban 2016. július 1-jétől, a fővárosi és megyei kormányhivatalokban 2017. január 1-jével került sor. Beszédes adat, hogy a KSH kereseti statisztikái szerint a közigazgatási, a védelmi és a társadalombiztosítási területeken 2010-hez képest 2017 májusáig 51%-kal növekedett az átlagbér.

A rendvédelmi dolgozók fizetése is jelentősen, átlagosan 50%-kal nőtt 2016 és 2018 között. Míg 2010-ben egy tízéves szolgálati viszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkező nyomozótiszt 302 ezer forintot keresett, addig ma 438 ezer forintot vihet haza. Egy ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező, érettségizett járőrvezetőnek pedig jövőre 297 ezer forint lesz a fizetése. A számok azt mutatják, hogy a rendvédelmi életpálya vonzó lehetőség a fiatalok számára, anyagi biztonságot és tervezhető karriert jelent.

A honvédségnél a bérek 3 év alatt több mint 50%-kal emelkednek. Míg egy legénységi állományban lévő katona 2010-ben 138 ezer forintot keresett, addig 2018-ban 215 ezer forintra számíthat, egy pályakezdő/felsőfokú végzettségű tiszt pedig, aki 7 éve még 206 ezer forintot keresett, jövőre már 363 ezer forintot vihet haza.

Érdemes egy pillantást vetni az állami vállalatok dolgozóinak helyzetére is. 2010 előtt az állami társaságoknál állandósultak a bérfeszültségek, rendszeresek voltak a munkabeszüntetések. Ma béremelésben részesülnek a Posta, a MÁV, a regionális közlekedési központok és a víziközmű társaságok dolgozói is. 2017-ben a kormány több mint 40 milliárdot, 2018-ban 48 milliárdot, 2019-ben 28,5 milliárd forintot szán az állami vállalatoknál dolgozó munkavállalók anyagi megbecsülésére. A legnagyobb összegű támogatást - a munkavállaló létszámra is tekintettel - olyan állami társaságok kapták, amelyek a magyar emberek mindennapi életében fontos szolgáltatásokat végeznek.

A számokat és a szigorú pénzügyi mutatókat szemlélve is a kormányzati bérpolitika minden szektorban jelentős bérfejlesztéseket eredményezett. Olyan változások indultak meg a kulcsterületeken, amelyek visszaállíthatják a közalkalmazotti pálya megbecsültségét és anyagi presztízsét. 

***

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.