Vérről van szó? Vagy arról, hogy valaki úgy érzi, tagja a nemzetnek?

„Milyen következményei lehetnek mindennek?

Amennyiben a nemzeti identitás egy etnikai értelmezésen alapszik, úgy minden más etnikumú személyt kizársz a prototípusból. Amikor azonban állampolgári, akkor bárki tagja lehet a nemzetnek, hiszen a lényeg, hogy őszintén törődnek-e a nemzettel, vagy sem. Ez az identifikáció tartalmáról szól. Más kérdés, hogy miként érzünk a csoportjaink iránt.

Az egyik legelsőként emlegetett érzelem a nemzet iránt a patriotizmus. Ezt a kifejezést már az ókori filozófiai művekben is használták. A szónak azonban több definíciója is létezik. Amikor Európában a nemzetépítés zajlott, úgy értelmezték, mint valamit, ami egyrészt ad az egyénnek egy saját patriotizmust, másrészt arra is felhatalmazza őt, hogy más emberek patriotizmusát áterezze. George Byron úgy fogalmazott, hogy csak a saját hazád szeretete által érted meg mások szeretetét az ő hazájuk iránt. Így egyesítve érezheted magad más nemezetek tagjaival. És amint tudjuk, később a görög függetlenségért harcolva vesztette életét. Azt mondta, amennyiben nem szereted a saját országod, semmit sem tudsz szeretni. Szóval ő a patriotizmust egy pozitív érzelemnek tartotta. Egy nagyon ősi, de pozitív érzelemnek, melynek közösségépítő hatásai vannak.

Persze Byron óta a patriotizmus kapott egy új értelmezést, sőt, háborúkat vívtak a nevében. Vagyis egy nagyon megosztó érzelem is lehet. A pszichológiában, a politikai pszichológiában, elsőként a patriotizmus és a nacionalizmus fogalmát választották szét. Gyakran azt mondják,

A PATRIÓTÁK HARCOLJÁK VÉGIG A HÁBORÚKAT, MELYEKET A NACIONALISTÁK KEZDEMÉNYEZTEK.

A nacionalizmus egy hajlam vagy vágy a saját nemzet dominanciájára. A nacionalisták a nemzetük fölényes státuszát igyekeznek megteremteni. A patriotizmus ezzel szemben a saját nemzet szeretetéről és a nemzet iránt érzett büszkeségről szól.

Ez egy módja a fogalmak elkülönítésének; itt a hangsúly azon van, hogy pusztán egy csoport iránt érzett érzelmekről beszélünk-e, vagy egy olyan csoport iránt érzett érzelemről, mely szemben áll egy másik csoporttal. De még a patriotizmuson belül is két fajtát különítünk el, a konstruktív patriotizmust, és a vak (vagy konvencionális) patriotizmus.

Ezek pontosan mit jelentenek?

A vak patriotizmus egy érdekes koncepció. Azt követeli, hogy feltétel nélkül szeresd az országod. Nem engedi, hogy kritizáld, hiszen az országodnak nincsenek hibái. A feltétel nélküli szeretet az igazi szeretet, nem? Eszerint gondolkodnak a nacionalisták.

A KONSTRUKTÍV PATRIOTIZMUS LÉNYEGE, HOGY KÖTELESSÉGED JOBBÁ TENNI AZT, AMIT SZERETSZ.

Ez a te felelősséged, hogy igyekezz javítani rajta. Ebből kifolyólag azonban muszáj kritizálnod, hiszen muszáj megtálalnod azt, hogy min tudsz javítani.

Van vajon egészséges nemzettudat? Esetleg a konstruktív patriotizmus lenne az?

Az »egészséges« egy érdekes szóhasználat (nevet). Fogalmazzunk így: befogadó. És konstruktív, amint a neve is jelzi. Elsősorban építeni és jobbá tenni akar. Fejleszteni, törődni és befogadni. Ez egy lehetséges módja a szeretet kifejezésének. 

Megférhet egymás mellett a nemzeti és az európai identitás?

Szerintem remekül megférnek egymás mellett. Képzeld el ezt a szituációt: a szülők alkalmaznak egy babysittert. De a gyermek elkezd kötődni a babysitterhez, a szülők pedig emiatt nyugtalanná válnak, hiszen az ő gyermekükről van szó. Tehát van ez a megközelítése a szeretetnek, miszerint a szeretet egy adott mennyiségben elérhető forrás, amelyet bizonyos arányban kell szétosztani. De úgy is gondolhatsz a szeretetre, mint valami, ami annál inkább növekszik, minél több ember felé irányul. Tehát nem egy korlátolt mennyiségű forrás, a szeretet valójában végtelen. Minél több van belőle, annál jobb!

Szerintem valahogy így van ez a nemzeti identitás és a szeretet kérdésével is. Több közösségnek is a tagja lehetsz. Talán egészségesebb, ha valakinek több, azonos fontosságú társadalmi identitása is van, nem csak egy, mely minden többi felett dominál.”