A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt felszólalásában Szijjártó Péter

A Közép-Európát érő kihívásokról beszélt felszólalásában a külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitáján pénteken New Yorkban.

Szijjártó Péter a régiót érintő kihívások között nevezte meg az illegális migrációt és a növekvő európai terrorfenyegetettséget, a Kelet és a Nyugat közötti kiegyensúlyozott együttműködés megteremtésének szükségességét, továbbá a nemzeti kisebbségek jogainak megvédését. A kisebbségek ügyéről szólva kitért az ukrán oktatási törvény módosítására, és azt kérte az ENSZ-től, hogy ne hagyja szó nélkül a történteket. Kiemelte, hogy Európának a hidegháború lezárása óta nem kellett ennyi súlyos kihívással szembenéznie, mint jelenleg. Az egyik komoly probléma a migráció, a terrorfenyegetettség, és ebben a tekintetben az EU a megalapítása óta nem volt ilyen súlyos helyzetben – vélekedett.

Mint mondta, az emberek korábban a televízióban követve a közel-keleti eseményeket, azt gondolták, ilyesmi sosem fordulhat elő Európában, ezzel szemben a félelem a terrortámadásoktól mára a mindennapi élet része lett. Európában 2015-től 30 nagyobb terrortámadás történt, ezek mintegy háromszáz emberéletet követeltek – idézte fel. Úgy vélte, mindez alapvetően két jelenségre vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy a kontinensre illegális bevándorlók tömegei érkeztek, csaknem másfél millió ember jött ellenőrizetlenül, ami jó lehetőséget jelenthetett a terrorszervezeteknek. Másrészt pedig Nyugat-Európában számos integrációs törekvés kudarcot vallott, a korábban érkezett migránsok beilleszkedése sikertelen volt, így párhuzamos társadalmak alakultak ki – közölte.

A külügyminiszter megdöbbentőnek nevezte, hogy a barbár terrortámadásoknak, a tömeges nemzeti és nemzetközi jogsértéseknek és annak ellenére, hogy ezrek veszítik életüket a Földközi-tengeren, még mindig vannak olyan nemzetközi szervezetek, nagy és erős országok, amelyeknek vezetői előnyösnek tartják a migrációt. Ez teljeséggel elfogadhatatlan és felelőtlen hozzáállás – vélte. Szijjártó Péter kijelentette, hogy Magyarország álláspontja egyértelmű: minden államnak alapvető joga és felelőssége a polgárai biztonságának garantálása, és ennek érdekében saját határainak védelme, valamint annak meghatározása, hogy kit enged be a területére és kit nem.

Magyarország hatalmas erőfeszítéseket tesz azért, hogy megfeleljen a kötelezettségeinek, eddig mintegy 800 millió eurót fordított a határai védelmére – emlékeztetett. Úgy látja, ráadásul ezzel – „nem először a történelem során” – Magyarország nemcsak saját magát védi, hanem az egész Európai Uniót és a schengeni övezetet is. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy ugyanakkor keresztény országként Magyarország kötelességének érzi, hogy segítsen a rászorulóknak, de oda kell vinni a segítséget, ahol arra valóban szükség van. Magyarország komoly összegekkel támogatja a közel-keleti és észak-afrikai keresztény közösségeket – fűzte hozzá.

Mint mondta, segíteni kell az embereknek abban, hogy a lakhelyükhöz minél közelebb maradhassanak, és amint lehet, visszatérhessenek az otthonukba. Emellett nagyobb támogatást kell nyújtani a menekültekről gondoskodó országoknak – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta: ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy a migrációs válságra a teljes és végeleges megoldást a kiváltó okok megszüntetése, így a fegyveres konfliktusok lezárása és a terrorszervezetek legyőzése jelenti.

Szijjártó Péter a Kelet és a Nyugat viszonyát illetően elmondta: a nagy nemzetközi konfliktusok csak akkor rendezhetők, ha egyetértés jön létre Kelet és Nyugat között, pragmatikus együttműködésre van szükség közöttük. Egy ilyen kooperáció elengedhetetlen a legveszélyesebb terrorista csoportok elleni küzdelemben, abban, hogy sikerüljön véget vetni a szíriai konfliktusnak, továbbá békét, stabilitást lehessen teremteni Líbiában. Szintén fontos ez az együttműködés az Észak-Korea által jelentett fenyegetés kezelése szempontjából is – magyarázta. Azt mondta, Közép-Európa megtanulta a történelme során, hogy ha a Kelet és a Nyugat között konfliktus van, annak a régió mindig a vesztese, éppen ezért az érdeke a két fél pragmatikus együttműködése, amely kölcsönös bizalomra és a nemzetközi jog tiszteletére épül.

A nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban a külügyminiszter közölte: ez nagyon érzékeny kérdés Magyarország számára, hiszen magyarok milliói élnek az országhatárokon túl. A kisebbségek jogait a nemzetközi közösség minden tagjának tiszteletben kell tartania, a kisebbségek bármifajta diszkriminációja elfogadhatatlan – jelentette ki. Szijjártó Péter kiemelte: a kisebbségek jogai között az egyik legfontosabb az anyanyelv használatához való jog, így az anyanyelven való tanulás joga is. Az ukrán parlament azonban szeptember elején az oktatási törvényt úgy módosította, hogy az drasztikusan korlátozza a kisebbségek jogait az oktatás és a nyelvhasználat vonatkozásában, elvették a tíz év feletti gyermekektől az anyanyelven való tanulás jogát – közölte.

Hangsúlyozta: ez elfogadhatatlan egy 21. századi európai országtól, mert egyértelműen diszkriminációt jelent az Ukrajnában élő kisebbségekkel szemben. A törvénymódosítás nyilvánvalóan sérti a ENSZ szabályait és a nemzetközi normákat – mutatott rá. Hozzátette: nagyon veszélyes precedenst teremthet, ha az ENSZ nem cselekszik az ügyben. Magyarország mindig kiáll a magyar közösségek mellett, bárhol is éljenek a világban, és nem hagyja magukra őket, mert ez az ország kötelessége, felelőssége – zárta felszólalását Szijjártó Péter.

(MTI)