Magyar napokat tartanak Wittenbergben

Magyar napokat tartanak a németországi Wittenbergben. A reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából rendezett négynapos programot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnök-püspöke nyitja meg csütörtökön.

A nyitó nap

A nyitó estén Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője tart előadást „Mit jelent számunkra Luther végrendelete ma?” címmel. Gáncs Péter elmondta: a programon a Magyarországi Evangélikus Egyház mutatja be életét és szolgálatát. Pénteken egész napos teológiai konferenciát tartanak, este Fassang László Liszt Ferenc-díjas orgonaművész koncertezik a városi templomban. Szombaton helyezik el az egykor a wittenbergi egyetemen tanuló Dévai Bíró Mátyás, az első magyar reformátor, Sylveszter János humanista, az első teljes, magyar nyelvű Újszövetség készítője, valamint Stöckel Lénárt felső-magyarországi reformátor emléktábláját a városi egyetem, illetve a Schloßstraße 15. számú ház falán.

Ünnepélyes fogadás

Szombat este a magyar állam ünnepélyes fogadásán Reiner Haseloff, Németország Szász-Anhalt tartományának miniszterelnöke, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Heinrich Bedform-Strom, a Német Protestáns Egyházak elnöke mond köszöntőt – közölte Gáncs Péter. A programsorozat záró eseménye a vasárnap délelőtti kétnyelvű istentisztelet, amelyen Fabiny Tamás evangélikus püspök hirdet igét. Az MEE elnök-püspöke elmondta, hogy a négy nap alatt bemutatkoznak majd a soproni, a soltvadkerti és a mezőberényi evangélikus iskolák színházi, zenés irodalmi előadással, kórushangversennyel és néptáncbemutatóval. Emellett levetítik a tízrészesre tervezett Luther-rajzfilm már elkészült epizódjait, az érdeklődők megismerkedhetnek a magyar készítésű Luther-játékkal, amely játszva ismertet meg a reformáció elindítójának életével és tanaival. Lesz továbbá városnézés, népzenei koncert és sörbemutató.

Nagy magyar reformátorok

Gáncs Péter kiemelte: a magyarországi reformáció nagy alakjai közül nagyon sokan tanultak a Bölcs Frigyes által alapított wittenbergi egyetemen, ahonnan hazahozták Luther tanait. A több száz magyar diák között volt Batizi András evangélikus, majd református lelkész, költő, a katolikusról evangélikus, majd unitárius vallásra áttérő Heltai Gáspár író és az első teljes magyar nyelvű bibliafordítást elkészítő Károli Gáspár is. Gáncs Péter felidézte: a wittenbergi magyar napok ötlete akkor vetődött fel, amikor a város a reformáció évében látható világkiállítás idejére kölcsönkérte az MEE-től Luther Márton kézírásos végrendeletét. A kézirat kölcsönadásáért cserébe kérték a magyar evangélikusok, hogy megmutathassák, hogyan őrzik a reformáció atyjának szellemi örökségét.

Luther végrendelete

Kitért arra: Luther végrendeletét az 1800-as évek elején egy árverésen vásárolta meg sok más kézirattal együtt Jankovich Miklós, a katolikus vallású magyar műgyűjtő. Jankovich Miklós ugyan befektetésként vette meg a testamentumot, halála előtt azonban úgy döntött, hogy a magyar evangélikus egyházra hagyja azt. A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus 1517. október 31-én függesztette ki az egyházi megújulást követelő 95 tézisét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét.

(MTI)