Egyre tisztább képet kapunk a CEU-üggyel kapcsolatban is. Az áprilisban elfogadott jogszabály, lex-CEU néven elhíresült jogszabály értelmében Magyarországon csak akkor működhet felsőoktatási intézmény, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Amennyiben pedig az egyetem székehelye olyan föderatív államban található, ahol a nemzetközi szerződések megkötésére nem a tagállami kormányzat jogosult – ahogy ez az USA esetében fenn is áll –, akkor a szerződésnek egy a központi (szövetségi) kormánnyal megkötött előzetes szerződésen kell alapulnia.
Washington a bizonytalan helyzet kialakulása óta többször is közölte, hogy sem jogköre sem szándéka nincs belépni a tárgyalásokba. A legfrissebb információk szerint azonban a fordulópontot az jelentette, hogy Betsy DeVos szövetségi oktatási miniszter levelét a magyar kormányzat betudja a törvényben előírt „előzetes szerződésnek”. Eszerint pedig nem kell tovább Washingtont kergetni az ügy miatt.
A megállapodás után az még mindig kérdés marad, hogy hogyan fog a CEU eleget tenni annak a feltételnek, hogy az egyetem a székhelyállamban is tényleges oktatási tevékenységet folytasson, vagyis működő kampusszal rendelkezzen New Yorkban.