Magyarországnak több olyan uniós forrást biztosítanánk, amely a háztartásokat támogatná a megújuló, tiszta energiaforrásokhoz való könnyebb hozzáférésért. Interjú.
„Mit gondol a magyar kormány Brüsszel-ellenes kommunikációjáról?
Az ’56-os forradalom, illetve a ’68-as prágai tavasz után országainknak értékelniük kell azt a biztonságot és jólétet, melyet az Európai Unió ad nekünk. Ezzel szemben az ön által is említett konzultációs kérdőív hamis színben tünteti fel az uniót. Erre a Bizottságnak reagálnia is kellett. Mikor ezt szóvá tettem Orbán Viktor miniszterelnöknek, ő erre csak annyit mondott: a kormány és a Bizottság között indult vita fontos tanulsággal szolgált valamennyi fél számára, miszerint Magyarország egy büszke, európai ország.
Az energiaunióval kapcsolatos konfliktus alapja, hogy az ön által képviselt koncepció piaci árhoz kötné az energiafelhasználás rezsijét, míg a kormány a kiszámítható, alacsony költségek biztosítása érdekében központilag határozza azt meg. Miért jobb a fogyasztónak, ha a piac dönt az energiaárakról?
Ez a kérdés a magyar féllel történt találkozókon is szóba került. Az energiaunió tervével elemeztük az unió energiapiacának várható változásait. Arra jutottunk, hogy ezt új alapokra kell helyezni. Ahogyan azt a kormánnyal történt egyeztetéseken is elmondtam, Magyarországnak több olyan uniós forrást biztosítanánk, amely a háztartásokat támogatná a megújuló, tiszta energiaforrásokhoz való könnyebb hozzáférésért. A zöldforrásokra támaszkodó modellre való áttérés során a fogyasztók érdekeinek érvényesülését is biztosítani kell. Ezt azonban mi másként képzeljük el. Úgy gondoljuk, hogy nem járhat ugyanakkora állami támogatás azoknak az embereknek, akik télen a medencéjüket fűtik elektromos árammal, mint annak az 50 millió európai polgárnak, akiknek az energiaszámla befizetése és a vacsora megvásárlása között kell döntenie.
Az elmondottak alapján mintha egy politikai alku körvonalazódna: az unió több forrást biztosít az átállásra Magyarországnak, cserébe a kormány lemond a rezsiárak feletti kontrollról.
Korai lenne még politikai alkukról beszélni. Egyelőre az Energia Unió tervének részleteit, előnyeit ismertetem a tagállamokkal, melyet mind nemzetállami, mind az uniós intézmények szintjén megvitatunk. Ha a folyamat zökkenőmentesen zajlik, konkrét megállapodásokra jövő év elején kerül majd sor.
Látogatása túlmutat az Energia Unió népszerűsítésén, hiszen a korábban kitűzött, nemzeti energetikai és klímatervek kidolgozásának folyamatát is ellenőrzi. Hogy áll ebben Magyarország?
A nemzeti terv elkészítése elsősorban a tagállamoknak fontos, mert ennek segítségével tudnak majd energetikai beruházásokra szert tenni. Ezt nemcsak én gondolom így, az üzleti szektor képviselői is. Energetikai cégek több milliárd euró tőkét fektetnének be, sok tagállam esetében azonban nincs meg az üzleti szereplők és a kormányok közötti kölcsönös bizalom. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a jogállamiság erősítésére, a jogalkotás korszerűsítésére van szükség. A nemzeti energetikai és klímatervekkel a tagállamok kormányai ennek függvényében mutatják be, hogyan illeszkednek majd a globális energiapiachoz. A magyar kormány elkezdte a terv kidolgozását, és idén év végéig elkészül majd az első verzió.”
Ami Európában történik, az a bevándorláspárti politika következménye, amelyet a szövetségre lépett három európai politikai erő évek óta képvisel – magyar lerakataikkal együtt. Nagy Ervin írása.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
A miniszerelnök szerint eljött az idő, hogy mi magyarok újra meggyőzzük egymást.
Katar nem blöfföl, ha az LNG-ről van szó.
Az egyházfő azt szeretné, ha minden fronton véget érne a vérontás.
Jessica Rosencrantz számára csak Ukrajna létezik.
A politikusoktól pedig csak annyit kérnék, hogy a csatározásaikból hagyják ki Jézus Krisztus személyét és az evangéliumot, és legfőképpen olvassanak több Bibliát.
A sofőrt a rendőrök állították meg, a férfi a helyszínen életét vesztette.
