Az OECD-tagállamok között Magyarország költi az ötödik legkevesebbet az egészségügyre. Nem csoda, hogy az egészségügyi ellátórendszer színvonala nem valami jó: alacsony a várható élettartam, továbbra is hosszúak a várólisták, az elkerülhető halálozások aránya pedig kiugróan magas, 14%–os értéket vesz fel.
Több mint ezer oldalas jelentést adott ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a magyar egészségügyi rendszer állapotáról. A terjedelmes dokumentum súlyos hiányosságokra és különbségekre világít rá az egészségügyben: számos területen komoly problémákat figyelhetünk meg, ugyanakkor a várólisták egyre rövidebbek. A jelentésről az Abcúg írt részletes elemzést.
Az ÁEEK jelentéséből kiderül, az állam folyamatosan csökkenti az egészségügyre fordított GDP-arányos kiadásait: míg 2011-ben a GDP 5,05%-át, 2014-re már csak 4,81%-át költötte erre a területre. Ez ellentétes a régió tendenciáival is, hiszen Ausztria és Csehország is folyamatosan növeli az egészségügyi kiadásait. Így mára Magyarország az OECD tagállamai között az ötödik legkevesebbet költi egészségügyi ellátórendszerére.
A kevés ráfordítás látszik a magyarok egészségügyi helyzetén nemzetközi viszonylatban tekintve. A várható élettartam a férfiak esetében 72,3, a nők esetében 79,4 év, amely meglehetősen kevésnek számít: az EU tagállamai között ezek az adatok a 24., illetve a 26. helyre elegendőek. Megdöbbentő ugyanakkor a különbség a születés helyét tekintve is: a közép-magyarországi férfiak átlagosan 6,6, a nők pedig 8,4 évvel élnek tovább, mint az Észak-Alföldön élők. Az élettartam ugyanakkor függ az iskolai végzettségtől is, hiszen egy diplomás férfi átlagosan 12 évvel él tovább, mint egy alapfokú végzettségű.
Ennél is meglepőbb az elkerülhető halálozások meglehetősen magas száma: 2014-ben 17.677 ember halála, vagyis az összes halálozás 14%-a lett volna elkerülhető időben történő helyes orvosi beavatkozás esetén. Ugyanakkor a várólisták területén fejlődésről számolhatunk be, hiszen azok egyre rövidebbé váltak – átlagosan 52-53 napot kell várni az orvosi beavatkozásra. Azonban nem minden műtét esetén számolhatunk ezzel az értékkel, a térdprotézis-műtétekre átlagosan 226, a csípőprotézis-műtétekre pedig 146 napot kell váni. Előfordulhat viszont, hogy a beteg majdnem egy évet kénytelen várni a beavatkozásra: a leghosszabb várólistákat felmutató Baranya megyében 328 napot kellett szürkehályog-műtétre várni, de Vas megye 290 napos értéke is jócskán túlszárnyalja a 88 napos átlagot.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Magyar Péterék terve felszámolná a társadalombiztosítást: sürgősségi ellátás járna mindenkinek, a gyógyulás viszont csak annak, aki meg tudja fizetni.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
A miniszterelnök nem rejtette véka alá a véleményét: szerinte a Tisza Párt egészségügyi terve egyenes út a katasztrófához.
„Én tényleg egy nagyon egyszerű gyerek vagyok.”
Aki valamilyen okból nem tudná leróni a havi összeget a magánbiztosítónak, azt a kórház el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel neki a kezelésért. Mindez a gyerekekre is igaz lenne – írta az Origo.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
Nem először mutatta meg sportos oldalát a szlovák kormányfő.
