Az MSZP bojkottot hirdetett a kormánypárti médiával szemben, a Mandiner ennek kapcsán megkereste az ellenzéki pártokat arról érdeklődve, terveznek-e ők is hasonló lépést. Erre minden válaszoló párt nemet mondott. Az Együtt és a Liberálisok sem bojkottál, az LMP is inkább állja a sarat, a Jobbik sem bújik el az „orbáni lakájmédia” elől, a Momentum pedig csak élőben vagy írásban nyilatkozik a „propagandagépezetnek”.
Csütörtökön bojkottot hirdetett az MSZP a kormánypárti médiával szemben: Nyakó István bejelentése szerint a jövőben nem nyilatkoznak a „Fidesz pártsajtójának” (amelyhez az MSZP szerint az Echo Tv, az M1, a Tv2, az Origo, a Pestisrácok.hu, a 888.hu, a Magyar Idők, a Lokál, a Ripost és a Magyar Hírlap tartozik), csak a „független magyar sajtónak”.
A lépést az MSZP azzal indokolta, hogy a „fideszesek által közpénzen rekvirált” médiumok állami támogatásokkal kistafírungozva egy nem létező „álomvalóságot” mutatnak be, miközben folyamatosan elferdítik az ellenzéki politikusok nyilatkozatait. „Ahhoz asszisztáljunk, hogy manipulált anyagokat gyártsanak?” – kérdezte Nyakó a bojkottot bejelentő sajtótájékoztatón, majd példaként említette, hogy szerinte az Echo Tv a közelmúltban „vegytiszta provokációt” hajtott végre miniszterelnök-jelöltjükkel szemben, amikor „kilincset rángatva” megpróbált bejutni Botka László szegedi irodájába egy hivatalos tárgyalásra.
A bojkott egyelőre azonban nem működik maradéktalanul, már csütörtökön megszegte Kovács László, a párt egykori elnöke, aki éppen az Echo TV-ben szembesült a bojkott hírével, ahol egyébként el is mondta, hogy ő személy szerint nem ért egyet a lépéssel.
Az LMP állja a sarat, és a Jobbik sem bújik el
Kíváncsiak voltunk, mit gondol a többi ellenzéki párt az MSZP bojkottjáról, és terveznek-e hasonlót a kormánypárti médiával szemben.
Az LMP Szél Bernadett társelnök – Mandiner által is szemlézett – a Facebook-posztját ajánlotta a figyelmünkbe. Szél azt írta, nem ért egyet azzal, hogy politikusok eldöntik, bojkottálják a média egy részét. „Ha mi így álltunk volna hozzá az LMP-ben, soha senkinek nem nyilatkoztunk volna, hiszen főleg kampányszituációban mi jobbról-balról kapjuk az ívet. Ezért nem is tudtunk soha elkényelmesedni és ez így van helyesen. Állni kell a sarat!” – írta a politikus.
A Jobbik szintén nem kívánta kommentálni az MSZP lépését, mint írták, ez az ő döntésük. A Jobbik viszont nem fogja bojkottálni a kormánypárti médiát, inkább perel, ha kell. Mint kérdésünkre írt válaszában a párt írta: „A Fideszhez közeli médiumokat csak nagy-nagy eufemizmussal neveznénk sajtónak (ezúton is bocsánatot kérünk a valódi sajtótermékektől, amiért velük azonos kifejezéssel illetjük őket), mindazonáltal mi nem kívánunk elbújni előlük, és továbbra is állunk a sorozatban helyreigazítási, valamint most már személyiségi jogi pereket vesztő orbáni lakájmédia rendelkezésére is.”
A kisebb pártok sem bojkottálnak
A Momentum Mozgalom „sok sikert” kívánt az MSZP bojkottjához, ők azonban nem ezt az utat választják, hanem inkább csak megválogatják, hogy milyen formában állnak szóba az említett médiumokkal. Mint írták: „a propagandagépezetnek csak élőben vagy írásban nyilatkozunk”.
Az Együtt sem készül egyetlen sajtótermék bojkottjára sem, „az pedig az MSZP saját döntése, hogy bojkottál-e egyes szerkesztőségeket” – írta kérdésünkre a párt.
A Liberálisok megkeresésünkre hosszú válaszban fejtették ki véleményüket a sajtóról általában, melyből kiderült: elítélik a média propaganda-eszközzé silányítását, ugyanakkor a bojkottal nem értenek egyet, jöjjön a politikai oldal bármelyik feléről. Mint írták:
„A Liberálisok elítélik azt, ha valaki propaganda-eszközzé akarja silányítani a médiát, bármilyen oldalról is jelenjenek meg ilyen törekvések. A mai Magyarországon a kormány nem tolerálja a rajta kívül álló véleményeket, csak olyan sajtót tud elfogadni, amely az ő nézeteit, sőt, propagandáját visszhangozza. A független sajtót ahol tudja, korlátozza, képviselőikkel nem áll szóba. Ezt a gyakorlatot nem veheti át azonban a demokrata ellenzék, mert akkor a Fidesz megosztó zsákutcájába tolat be. A Liberálisok éppen ezért nem csatlakoznak semmilyen médiabojkotthoz, egyúttal arra szólítják fel a kormánypárti politikusokat, és különösen az adófizetők pénzéből fizetett kormánytisztviselőket, hogy azonnal fejezzék be a nem kormánypárti szerkesztőségek (és azok olvasóinak, nézőinek) bojkottját, az Országgyűlés elnöke pedig hagyjon fel a sajtószabadság korlátozásával.”
*
A bojkott-témában kerestük a DK-t, a Párbeszédet és a Magyar Kétfarkú Kutya Pártot is, de eddig nem érkezett tőlük válasz. Ha időközben reagálnak a megkeresésünkre, az ő véleményükkel is frissítjük a cikket.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
A vezérigazgató éppen a nyaralása alatt jelentette be, több mint 500 ember kirúgását.
A szerkesztők a tartalmakat a magyarul beszélő közönség igényeihez igazítják.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
