A Központi Statisztikai Hivatal kutatása az itthon maradtak preferenciáit vizsgálta, és kimutatta: 370 ezer ember komolyan gondolkozik azon, hogyan költözhetne el Magyarországról. Nagy részük legalább évekre tervez, és minél képzettek, annál inkább elmennének.
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb kutatása szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elmenne Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket – foglal össze egy tanulmányt a Magyar Nemzet. Ha valóra váltják a terveiket, további 370 ezer ember hagyhatja el az országot néhány éven belül, ez a 18-40 évesek valós „migrációs potenciálja”. A Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Gödri Irén által jegyzett tanulmányból az derül ki: minden harmadik ember gondolkozott azon a 18–40-es korosztályból hogy más országban folytassa az életét, ez pedig 680 ezer ember.
Azt vizsgálták a közel 1500 fős reprezentatív felmérésben, kik és miért akarnak ideiglenesen vagy végleg elvándorolni Magyarországról. Az eredmények alapján a 18–40-es generáció csupán egyötöde mondta, hogy eszébe sem jutna külföldre menni. Akik eddig egyébként még nem gondolkodtak elvándorláson, azok harmada sem zárta ki ezt a lehetőséget. Akik pedig gondolkodtak rajta, 35 százaléknak komolyak a szándékai, 19 százalékk pedig már meg is hozta a döntést.
Egy 370 ezres csoport kifejezetten komolyan gondolja a szándékait: 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről, 54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását, 52 százalékuk már jelentkezett is valamilyen állásra. A külföldi életet tervezők 27 százaléka pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százaléka 3–5 évre települne ki, 6 százaléka pedig azt mondta, ha elmegy, nem fog többé visszaköltözni Magyarországra.
A képzetteket érinti legerősebben a kivándorlási szándék. Az egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez pedig várhatóan még inkább növeli majd a képzett munkaerő hiányát Magyarországon – amelyről egyébként a Mandiner riportsorozatot készített.
A kutatás azonban egyúttal arra is rámutat: „Ha az elvándorlást, illetve a külföldi munkavállalást visszatérés követi, a negatív demográfiai következmények mérséklődnek, és amennyiben a visszatérők itthoni munkaerő-piaci beilleszkedése sikeres, a külföldön szerzett tudásukat, képességeiket, tapasztalataikat kamatoztatni tudják, hosszú távon pozitív gazdasági hatásokra is számítani lehet.”
(Gödri Irén (2016): Elvándorlási szándékok – álmok és konkrét tervek között. A migrációs potenciál jellemzői és meghatározó tényezői a 18–40 évesek körében Magyarországon. Kutatási Jelentések 98. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
Nem hiszi el, hogy ki hívta.
Több mint négy millió román él Nyugaton. Lengyelországban és Horvátországban is drámai a helyzet.
