A Központi Statisztikai Hivatal kutatása az itthon maradtak preferenciáit vizsgálta, és kimutatta: 370 ezer ember komolyan gondolkozik azon, hogyan költözhetne el Magyarországról. Nagy részük legalább évekre tervez, és minél képzettek, annál inkább elmennének.
A Központi Statisztikai Hivatal legújabb kutatása szerint a fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elmenne Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket – foglal össze egy tanulmányt a Magyar Nemzet. Ha valóra váltják a terveiket, további 370 ezer ember hagyhatja el az országot néhány éven belül, ez a 18-40 évesek valós „migrációs potenciálja”. A Népességtudományi Kutatóintézet munkatársa, Gödri Irén által jegyzett tanulmányból az derül ki: minden harmadik ember gondolkozott azon a 18–40-es korosztályból hogy más országban folytassa az életét, ez pedig 680 ezer ember.
Azt vizsgálták a közel 1500 fős reprezentatív felmérésben, kik és miért akarnak ideiglenesen vagy végleg elvándorolni Magyarországról. Az eredmények alapján a 18–40-es generáció csupán egyötöde mondta, hogy eszébe sem jutna külföldre menni. Akik eddig egyébként még nem gondolkodtak elvándorláson, azok harmada sem zárta ki ezt a lehetőséget. Akik pedig gondolkodtak rajta, 35 százaléknak komolyak a szándékai, 19 százalékk pedig már meg is hozta a döntést.
Egy 370 ezres csoport kifejezetten komolyan gondolja a szándékait: 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről, 54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását, 52 százalékuk már jelentkezett is valamilyen állásra. A külföldi életet tervezők 27 százaléka pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százaléka 3–5 évre települne ki, 6 százaléka pedig azt mondta, ha elmegy, nem fog többé visszaköltözni Magyarországra.
A képzetteket érinti legerősebben a kivándorlási szándék. Az egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez pedig várhatóan még inkább növeli majd a képzett munkaerő hiányát Magyarországon – amelyről egyébként a Mandiner riportsorozatot készített.
A kutatás azonban egyúttal arra is rámutat: „Ha az elvándorlást, illetve a külföldi munkavállalást visszatérés követi, a negatív demográfiai következmények mérséklődnek, és amennyiben a visszatérők itthoni munkaerő-piaci beilleszkedése sikeres, a külföldön szerzett tudásukat, képességeiket, tapasztalataikat kamatoztatni tudják, hosszú távon pozitív gazdasági hatásokra is számítani lehet.”
(Gödri Irén (2016): Elvándorlási szándékok – álmok és konkrét tervek között. A migrációs potenciál jellemzői és meghatározó tényezői a 18–40 évesek körében Magyarországon. Kutatási Jelentések 98. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest.)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
