Francois Fillon kampánystábja azt feltételezi, hogy a január elején közel 30 százalékos jobboldali táborból kihátrált, csalódott szavazók nem tűntek el teljesen a jobboldal közeléből, csak egyszerűen nem merik nyilvánosan támogatni a megvádolt jelölt támogatását. Azaz Fillon szerint a jobboldali választók körében létezik egyfajta „rejtőzködő szavazat”, amely nem látszik a felmérésekben, s amely csak a szavazófülkék magányában fog megnyilvánulni, ahol az emberek a meggyőződésükre hallgatva a programok között választanak, félretéve az azt képviselő jelölt személyét.
Jérome Fourquet, az IFOP közvélemény-kutatóintézet elemzője szerint a rejtőzködő szavazatról szóló feltételezés akkor volt megalapozott, amikor még személyesen vagy telefonon készültek a felmérések, és az emberek zavarban érezhették magukat, amikor meg kellett mondani, hogy kire fognak szavazni. Amióta viszont interneten készülnek a felmérések, nincsenek többé tabuk az intézetek szerint. Az elemző azt azonban nem tartja lehetetlennek, hogy az elpártolt jobboldali szavazók visszatérnek Fillonhoz, és inkább a politikai meggyőződésük, mintsem az erkölcsi ítéletük szerint fognak dönteni az utolsó pillanatban. A választók negyven százaléka ugyanis még nem tudja, kire szavaz, s a felmérések szerint a bizonytalanok mintegy negyven százaléka jobboldali meggyőződésű, emiatt még nem lefutott az elnökválasztás.
A Fillont támogató jobboldali politikusok is azt hangsúlyozzák a francia médiában, hogy a jobboldali alternatíva iránti vágy fogja meghatározni az elnökválasztást, s az erősebbnek fog bizonyulni a sikkasztási botrány miatti csalódottságnál. „Bonyolult az embereknek egy ilyen közvetlen kérdésre válaszolniuk, amikor két hónapja szüntelenül ömlik a szenny Francois Fillonra” – mondta Valérie Boyer, a konzervatív jelölt szóvivője a BFM francia hírtelevíziónak.