Azokat kell megismerni, akik a gaztetteket, a megtorlást elrendelték és végrehajtották – jelentette ki Lázár János pénteken Hódmezővásárhelyen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem az ügynök-, hanem a megrendelői lista nyilvánosságra hozatala a valódi kérdés. Lázár szerint álvita folyik az ügynökkérdésről, ugyanakkor úgy gondolja: egyre inkább elmosódnak a határok gyilkos és hős között.
Nem az ügynök-, hanem a megrendelői lista nyilvánosságra hozatala a valódi kérdés, azokat kell megismerni, akik a gaztetteket, a megtorlást elrendelték és végrehajtották – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Hódmezővásárhelyen.
Lázár: Egyre inkább elmosódnak a határok gyilkos és hős között
Lázár János az Emlékpont „Kádár-huszárok és pártkatonák – Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957-1989” című kiállításának megnyitóján kifejtette: álvita folyik az ügynökkérdésről, 27 éve várat magára a megrendelők megismerése. „Nem árt tudni, kik voltak azok, akiknek a párttagság sem volt elég, hogy kivegyék a részüket a rendszerből” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindenkinek megadják majd a megszólalás lehetőségét.
Megjegyezte: tudja, hogy más volt a felelőssége annak, aki 1957 után lépett be a munkásőrségbe, mint annak, aki karriervágyból vagy megfelelési kényszerből, a hetvenes-nyolcvanas években csatlakozott a szervezethez. „Nem vendettát akarunk itt Hódmezővásárhelyen”, hanem bocsánatkérést és a hibák beismerését – húzta alá. Közölte: 1990 óta a Kádár-rendszer gaztetteiért Magyarországon senkit sem vontak felelősségre, senki sem került börtönbe. „Egyre inkább elmosódnak a határok gyilkos és hős között” – jelentette ki a miniszter.
Lázár szerint Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál
Lázár János azt mondta: Kádár Jánost Szent István és Mátyás király után az egyik legjelentősebb történelmi személyiségnek tartják az emberek, holott „Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál”. A miniszter emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja Budapest utcáin óriásplakátokon kikerült 1956 hőseinek a neve. Reményét fejezte ki, hogy egyszer a gyilkosok neve is felkerül a falakra.
Kifejtette: a Munkásőrség az 1956-os forradalom utolsó mozgalmának elfojtása, a rend fenntartása, egy esetleges újabb ellenforradalom vérbe fojtása érdekében jött létre. Aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt, az 1989-ig arra esküdött, hogy megakadályozza a magyarok szabadságát, önrendelkezését. Ennek ellenére volt 7-7,5 millió ember, aki nem lett párttag, mégis tudott boldogulni – mondta a miniszter. Hozzátette, ez jelzi, hogy a tisztességhez, a helytálláshoz, a becsületes élethez nem feltétlenül kellett párttagság.
Ahhoz csak a kényelem, az érdemtelen előrejutás, a nagyobb tanácsi lakás és a jobb autó miatt volt szükség – mondta Lázár János.
Nyilvánosságra hozhatják közel ezer munkásőr és karhatalmista nevét
A térség fideszes országgyűlési képviselője arra bátorította az Emlékpont vezetőjét, Miklós Pétert, hogy hozza nyilvánosságra annak a csaknem ezer munkásőrnek és karhatalmistának a nevét, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében.
Miklós Péter közölte: tavaly óta kutatják az 1956-os eseményeket, idén a megtorlásokra fókuszálnak. A tárlatot éppen hatvan évvel a munkásőrség vásárhelyi szervezetének megalakulása után nyitották meg.
Ősszel, a Nemzeti emlékezet hetén terveznek megjelentetni egy saját kutatásaikon alapuló kötetet, amely monografikus igénnyel tárja fel a hódmezővásárhelyi munkásőrség 1957 és 1989 közötti történetét. Abban szerepelni fog a több mint 950 munkásőr és karhatalmista neve – mondta az MTI-nek.
Saját munkásőr-kiállítás
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a munkásőrség egy időben nagyobb létszámú volt a Néphadseregnél, és bár utánpótlást, az úgynevezett Ifjú Gárdát nem sikerült létrehozni, a szervezet „néhány évtizedre mégis elintézte az ország sorsát”. Hozzátette: a hódmezővásárhelyi munka példaértékű kell, hogy legyen más települések számára, hogy elkészítsék saját munkásőr-kiállításukat.
A kiállításmegnyitót tudományos konferencia követte, amelyen a Veritas Történeti Kutatóintézet és az Emlékpont munkatársai öt előadásban mutatták be a munkásőrség országos és helyi történetét. (MTI)
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Mi lesz a következő?
Mikor szűnnek meg a késések a MÁV-nál? Mi lesz a fővárosi örökségvédelemmel? Milyen állapotban van a jobboldal? Ezekről is beszéltünk Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterrel.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője úgy fogalmazott, a salgótarjániaknak megérte a Fideszre szavazniuk.
Lázár János arra kéri a határon túli magyarokat, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson Romániában.
F. Jánost háromszor hallgatták ki, és harmadjára sikerült megtörni.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
