Egész pártok működése épül a tagadásra, az elutasításra, minden ellenzésére és megakadályozására. Ez már kezd aggasztó mértéket ölteni – jelentette ki Lázár János az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett hódmezővásárhelyi ünnepségen. Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint hazánk csak összefogással lehet ismét nagy és erős ország.
Magyarország a nagyság kapujában áll, de csak egységgel, együttműködéssel, bátorsággal és a kisszerű pártviták felfüggesztésével lehet ismét nagy, erős, gyarapodó ország – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Hódmezővásárhelyen.
Lázár János az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 169. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen közölte: egész pártok, politikusok gyülekezete és működése épül a tagadásra, az elutasításra, minden ellenzésére és megakadályozására. „Ez már kezd aggasztó mértéket ölteni” – fogalmazott. „De mi van a nemeken túl? A semmi? A tegnapi kicsiség? Egy ország nem épülhet nemekre” – jelentette ki.
„Igazi bátorság ahhoz kell, hogy merjünk igent mondani” – mondta a térség országgyűlési képviselője, hozzátéve: „a magyaroknak igazi bátorság sosem a külső ellenség legyőzésére, hanem a saját magukkal való szembenézéshez kellett”. Kiemelte: a magyarok mindig akkor tudtak nagy dolgokat véghezvinni, amikor összefogtak, amikor nem arra koncentráltak, ami szétválasztja, hanem arra, ami összeköti őket. „Ez ma is érvényes” – közölte.
Lázár János szerint az is elég, ha „egy-egy nagy ügy erejéig jobban szeretjük Magyarországot, mint amennyire utáljuk egymás pártjait”. Mint mondta, még nincs késő, az energiákat közösen a kihívások legyőzésére, cselekvésre kell fordítani. A miniszter beszéde végén több bátorságot, hazafiasságot és „több Magyarországot” kívánt a Kossuth téren megjelent ünneplőknek.
Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester olyan „világméretű kihívásról” beszélt, amelyben Európa államai nem tudnak egységesek lenni. Úgy fogalmazott, „Európa elvesztette az irányt”, hűtlen lett az alapító eszmékhez. Magyarország – ahogyan 169 éve – most ismét példát mutathat az „ébredező Európának” – jelentette ki.
Karol Biernacki, Lengyelország tiszteletbeli konzulja magyarul elmondott köszöntőjében a két nemzet közötti szoros barátságról, azonos történelmi útjáról beszélt. Közölte: „a közösségvállalás felbecsülhetetlen napjainkban, amikor Európa gyengélkedik”. (MTI)
Horváth Attila alkotmánybíró, jogtörténész tette világossá, vonható-e párhuzam az 1956-os magyarországi forradalmi események és a jelenleg dúló orosz-ukrán háború között.
November 4-ét a kormány 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
A Kétfarkú Kutyapárt polgármestere reméli, hogy a szobor nem kerül műemléki védelem alá.
A kápolnai csata után nyúlt tintáért és papírért.
A miniszterelnök szerint újra egy birodalom veszélyezteti Magyarországot.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
