A következő választásokról, a Momentumról, Simicskáról és a CEU-törvényről is vitatkoztak ismert magyar politológusok. Ceglédi Zoltán nem látná szívesen Németh Szilárdot osztályfőnökként, Mráz Ágoston szerint a Közép-európai Egyetemnek nincs félnivalója, Török Gábor pedig arról beszélt, hogy a CEU körüli helyzet a Fidesznek kedvez. Tudósításunk a Blikk közéleti kerekasztaláról.
Ceglédi Zoltán, Mráz Ágoston Sámuel és Török Gábor politológusok vettek részt a Blikk által szervezett közéleti kerekasztal beszélgetésen csütörtökön. Szirmay Dávid a Blikk főszerkesztő-helyettese moderálta az eseményt, amin szóba kerültek a 2018-as választások, Németh Szilárd imázsa, a választói passzivitás, az ügynökakták, valamint Hajdú Péter és Sarka Kata szakítása is. Lapunk a CEU-törvénytervezetről kérdezte a szakértőket.
Milyen most egy átlagembernek Magyarországon élni?
Mráz Ágoston leszögezte, hogy jobb most itthon élni, mint öt éve. Török Gábor arra tért ki, hogy habár nem tudunk átlagemberről beszélni, az általánosságban elmondható, hogy pesszimistábbak vagyunk, mint Nyugat-Európában. Most az emberek úgy gondolják, hogy jobb irányba mennek a dolgok, de az ezt sugalló mutatók eléggé képlékenyek. Ceglédi Zoltán szerint abból a szempontból rossz most Magyarországon élni, hogy van egy állandó harci zaj. A kormány folyamatosan végveszélyt kommunikál és ez kihat az életminőségre is.
– mondta Ceglédi, aki szerint a kormánypropaganda szerint a mostani szörny épp Brüsszelből támad. Itthon már több, mint tíz éve megy a fake news Mráz szerint a hamis hírek jelenségét nem most találták fel, Magyarországon már a 2000-as évek óta zajlik. A politikai szereplők tényalapokon ütköznek meg, vagyis azzal vádolják egymást, hogy nem mondanak igazat.
A kerekasztal résztvevői fotózkodnak, az előtérben Szilágyi János
Török Gábor óva intette a szakértőket attól, hogy kivetítsék a saját elképzeléseiket. Szerinte a politológusok könnyen hiszik azt, hogy tudják, hogy miről gondolkoznak az emberek, pegig őket valójában nem foglalkoztatják a „tematizáló kérdések”. Habár a Fidesznek tényleg a folyamatos hadiállapot, az ellenségkép gyártás a kommunikációs taktikája, szerinte nincsen túl sok valódi harc, mert nem érdekli az embereket.
Ceglédi Zoltán erre azzal válaszolt, hogy ma már egyszerűen nem lehet úgy kikerülni a politikát, mint régen, mert az óriásplakátokon, a postaládában és az olimpiát megszakító reklámokban is a kormány üzeneteivel találkoznak az emberek. Mráz szerint ezek az üzenetek nem Magyarország-specifikusak: ez a harci helyzet, háborúk és migráció van a sajtóban mindenhol a világon.
Kormányváltás, ellenzék, Momentum
Ceglédi szerint 2018-ban a Fidesz valószínűleg kormányon marad, de az ellenzékben történhet nagy átrendeződés. Ha azok a szereplők újra leszerepelnek, akik már sokadjára kérték a szavazókat még egy utolsó voksra, akkor a generációs jellegét kihasználva a Momentum is feljöhet. Szerinte az új szereplőknek az ismeretlenségük miatt könnyű hirtelen népszerűséget szerezni. Onnan ismerjük fel a legismertebb politikusainkat is, hogy mindig elküldenek valakit valahova. Példaként a Fidesz rezsibiztosát hozta fel:
Török azt mondta, hogy ő testneveléstanárként azért el tudná képzelni a csepeli fideszes politikust. Elmondta, hogy a fent említett jelenségen nem kell csodálkozni, a politika ilyen típusú, „pofonálló” embereket kíván. „Normális ember ma nem megy politikusnak, ha sikeres az élete valamelyik más területén."
Lex CEU: antiliberális hadárat vagy hisztériakeltés?
A politológusokat a Mandiner arról kérdezte meg, hogy miként kell értelmezni a Közép-európai Egyetemet érintő új törvénymódosító javaslatot és hogy milyen formában érdemes ilyenkor az ellenzéknek reagálnia. Ceglédi ironikusan megjegyezte, hogy Schmidt Mária értelmezését kell elfogadni, vagyis a kormány a liberális értékeket hirdető Soros-bástya ellen lép fel. Az ellenzéknek azt tanácsolta, hogy mindenki nyúljon vissza a saját ideológiájához, már akinek van ilyen.
Mráz Ágoston szerint hisztériakeltés történik, amit a baloldal politikai haszonszerzésre használ.
– jelentette ki a szakértő. A törvénymódosító javaslatról azt mondta, hogy a CEU további működéséhez egy államközi egyezmény kell. Kiemelte, hogy az amerikai külképviselet nyilatkozatai alapján az USA ezt hajlandó aláírni és a magyar kormány is, szóval nincs kérdés.
Török Gábor egyetértett Mrázzal abban, hogy hisztériakeltés történik, azonban szerinte az egész ügy a Fidesz malmára hajtja a vizet. A pártnak ugyanis arra épül a stratégiája, hogy folyamatosan azt kommunikálja: a külföldi támad, ők pedig megvédik a magyarokat. A mostani reakciókra számít pontosan a Fidesz. A nemzetközi felháborosás kapóra jön, mert újra meg tudja védeni a külföldiektől az országot. Elmondta, hogy őt is már megkérték, hogy írjon alá sokféle petíciót, de az egész felhajtás a kormány érdekeit szolgálja. Hozzátette: ha a téma kitart a választásokig, akkor csak jól járnak vele.
Hol vannak Simicska gránátai?
A közönségből Szilágyi János kérdezte meg, hogy miért történt meg a G-day, Simicska Lajos szakítása a miniszterelnökkel, és miért nem használja a titkos fegyvereit a korábban Fidesz-közeli oligarcha? Török azt válaszolta, hogy ha vannak gránátaid, akkor azokat a választások finisében érdemes felrobbanatani, amikor az ellenfélnek már nincs ideje felépülni.
Ceglédi Zoltán szerint Simicskának nem gránátja, hanem öngyilkos robbanó mellénye van, mivel a Fidesz hátországának tagjaként sok ideig összefonódtak az ügyleteik. Azt pedig érdemes megfontolni, hogy Dugovics Tituszként magával akarja-e rántani Orbánt, mert nem lehet abban biztos, hogy nem lesz ott Polt Péter legfőbb ügyész, aki a várfalról még visszaránthatja a miniszterelnököt.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Mint kiderült, a Bors különszámának betiltásáról döntő bíró közelebb áll a Tisza Párthoz, mint gondolnánk – a Fővárosi Törvényszék természetesen tagad hevesen.
Még a viszonylag jobban ismert Ruszin-Szendi Romulusz kilátásai sem túl rózsásak a Magyar Nemzet információi szerint.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
Mandula Viktor szerint gyanús, hogy Halász Noémi több évnyi szakmai és politikai terepmunka után vonul le a pályáról.
Égető kérdések.
„Az, amit Jókai a levert szabadságharc után költői géniuszával cselekedett, az egy második honfoglalás volt” – így búcsúzott az ország Jókai Mórtól.
