Az olimpia ügyét lezártnak tekinti a kormány; egy második kerítés is épül a szerb-magyar határra; márciusban indul a nemzeti konzultáció, Brüsszel pedig az Európai Bíróságra megy a magyar hatósági engeriaárak miatt – többek között ezekről beszélt csütörtöki szokásos kormányinfóján Lázár János.
A kormány lezártnak tekinti az olimpiarendezés ügyét, egyben felkérte Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt, tájékoztasson arról, hogy az olimpiához kapcsolódó beruházások előkészítése milyen szakaszban van – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a kormány szerdán azt javasolta a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságot, vonja vissza a budapesti olimpiai pályázatot. Ennek indoka a nemzeti egység hiánya – mondta. Lázár János jelezte, hogy Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a pályázathoz kapcsolódó minden eddigi költség felhasználásáról be fog számolni.
Újabb kerítés épül
A szerb-magyar határszakasz műszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítéséről döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János ezt azzal indokolta sajtótájékoztatón, hogy 2017-ben jelentős számú illegális bevándorló érkezhet.
A tárcavezető közölte azt is, hogy több helyen felállítják azokat a pontokat, ahol a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal munkatársai átveszik a menedékkérelmeket. Első körben 400 fő befogadására alkalmas infrastruktúra létesül, s az országban lévő mintegy 600, ma zárt vagy nyílt táborban lévő bevándorló is a határőrizeti pontra kerül vissza – fejtette ki.
Indul a nemzeti konzultáció
Márciusban kezdődik az a nemzeti konzultáció, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök jelentett be a kormány szerint Magyarország előtt álló öt veszélyforrásról. A konzultáció időpontját Lázár János ismertette. Emlékeztetett, a kormány szerint az idén Magyarország előtt álló öt veszélyforrás a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása, az illegális bevándorlás kérdése, az adópolitika uniós központosítása, a munkahelyvédelmi támogatások biztosítására vonatkozó jog elvesztése és a külföldi forrásból dolgozó szervezetek elszámoltathatósága.
A tárcavezető amiatt is kritizálta Brüsszelt, hogy a silányabb minőségű élelmiszerek ügyében szerinte az EU azon az állásponton van, hogy „a szegényebb magyaroknak lehet ócskább dolgokat eladni”. Lázár János több terméket, illetve márkát is említett, amelyek esetében a magyar ellenőrök azt tapasztalták, hogy az osztrák boltok polcain jobb a minőségük, mint a magyar üzletekben. Nevesítette a Coca-Colát, a Nesquiket, a Rio Marét, a Nutellát és a Knorrt. Jelezte, újabb vizsgálatok lesznek.
Per a hatósági árról
Bíróság elé viszi az Európai Bizottság (EB) a magyar hatósági árszabályozás kérdését az energetika területén - közölte a miniszter. Lázár János kifejtette, hogy az EB a cégekre szeretné bízni az árszabást, a magyar álláspont szerint viszont az államnak, hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a gyógyszerészeket és a multinacionális cégeket érintő szabályozás ügyében várhatóan megegyezéssel zárulnak a kötelezettségszegési eljárások; további egyeztetések szükségesek a külföldiek földtulajdon-szerzésének korlátozásáról és Paks ügyében is „eredménnyel kecsegtetnek” a tárgyalások.
A miniszter azt is elmondta, hogy Magyarország Pelczné Gáll Ildikót javasolja az Európai Bizottságnak az uniós számvevőszék magyar delegáltjának. A fideszes EP-képviselő minden feltételnek és követelménynek megfelel, reális esély van rá, hogy rövid időn belül hat évre kinevezik – tette hozzá.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Az Európai Unióban a többség szép lassan átvenné a magyar migrációs politika elemeit, csakhogy a népakarat teljesülését az Európai Unió Bírósága akadályozza. A törvényes parlamentek és kormányok azonban készek a cselekvésre.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Ursula von der Leyen nemrég beismerte, a gyermekvédelmi törvény áll a háttérben.
Szóval akkor miről szól ez a milliárdos – konzultációnak becézett – baromság?
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
