Alaptörvényben rögzítené a korrupcióellenes harcot a Jobbik

A Jobbik az alaptörvény alapelvei között szerepeltetné a korrupció elleni harc fontosságát – közölte Vona Gábor pártelnök szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, jelezve, februárban benyújtják vonatkozó javaslatukat az Országgyűlésnek. Az ellenzéki politikus tájékoztatása szerint a kormányzás egyik alappilléreként tekintenek a kérdésre, és kíváncsian várják a többi párt hozzáállását. Az alaptörvény-módosítás része egy több pontból álló antikorrupciós törvénycsomagnak, amire a pártelnök lex Lúdas Matyiként hivatkozott.

Vona Gábor a legfontosabb törekvések között említette a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatát, a gazdasági bűncselekményeket elrejtő titkosítások feloldását és az antikorrupciós ügyészség felállítását. Emellett átvilágítanák a közbeszerzésen nagyobb összegeket elnyerő cégek vezetőinek vagyoni helyzetét. A Jobbik kitart azon elképzelése mellett is, hogy a közéleti szereplőkre dupla büntetést szabjon ki az igazságszolgáltatás, amennyiben bűncselekményt követnek el.

A Jobbik elnökének értékelése szerint a korrupció nemcsak amiatt a legnagyobb probléma Magyarországon, mert forrásokat von el a költségvetéstől, hanem tovagyűrűző hatása van, például hat az elvándorlásra. Ezt úgy magyarázta: ha kormányközeli vállalkozók szerzik meg a gazdasági forrásokat, az kontraszelektál, és versenyképtelenné teszi a többi céget, ez pedig hat a bérekre is. Úgy véli, egyfajta „döbrögi mentalitás” uralta el az országot, a kormány nem szolgálatként tekint a politikára, hanem uralkodásként. Hozzátette: pártja kormányra kerülése idő kérdése, és téved, aki azt hiszi, hogy Orbán Viktor kormányzása örökké tart. 

Vona Gábor megjegyezte: azt a sajtót is eléri a törvény ereje, amely a kormányt kiszolgálja, vagyis azoknak is felelniük kell, akik az ország szétlopásának média- és politikai hátterét biztosították. Kérdésre kifejtette, arra gondol, ha egy újságíró korrupciós ügyekről tud, de nem tesz feljelentést, hanem asszisztál és elrejti azt.

A politikust kérdezték a Jobbik irányvonalával szemben kritikát megfogalmazó párttagok ügyéről. Azt felelte, 2018-ig kapott mandátumot, addig elvégzi a vállalt feladatot. Szerinte vannak, akik szeretnék, ha egyre nagyobb lenne az elégedetlenség, de a Jobbik stabil párt, amely megy a maga útján. Egykori, kizárt jobbikosok minden évben előkerülnek, és megpróbálnak ártani, „ez az életünk része” – fogalmazott.

Faggatták arról is, hogy sajtóhírek szerint a Magyar Gárda visszakérte tőle azt a mellényt, amelyet 2010-ben parlamenti eskütételén viselt, mert „méltatlanná” vált rá. A Jobbik elnöke ezt cáfolta, azt mondta, nem történt ilyen. Hozzátette: megvan a gárdamellénye és ha kérnék, nem adná vissza.

Megkérdezték arról is, hogy három hónappal, április 20-ig meghosszabbították Kovács Béla jobbikos EP-képviselő kémkedési ügyében a nyomozás határidejét. Azt felelte: még egyszer-kétszer meg fogják, mert szerinte a 2018-as választásokra készítik elő a pert, és abból belpolitikai tőkét akarnak kovácsolni.

Az MSZP Botka Lászlót érintő választási terveire pedig úgy reagált: a pártnak sem programja, sem víziója nincs, nem foglalkoznak fele. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „alpári kampányra” számít, de igyekszik pozitív üzeneteket eljuttatni az emberekhez, és áll elébe a vitáknak.

Kérdezték arról is, hogy a hírek szerint elégedetlenséget váltott ki több párttagban azon nyilatkozata, miszerint nem tiltaná a mecsetek építését. „Van olyan politikus, aki tiltaná ma Magyarországon a mecsetek építését, Orbán Viktor tiltaná?” – kérdezett vissza Vona Gábor. (MTI)