Elutasításra javasolta a szakértőkből álló bukaresti törvényhozási tanács Székelyföld autonómiastatútumát, amelyet állampolgársági kezdeményezésként terjesztett a testület elé novemberben egy gyergyói bizottság, tudta meg a kolozsvári Krónika című lap.
Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke a Krónika pénteki számában számolt be arról, hogy a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló törvényhozási tanács negatívan véleményezte az autonómiatervezetet. A tizenöt oldalas indoklásban a szakértők kifejtik: azért javasolják a törvényjavaslat elutasítását, mert álláspontjuk szerint a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, ami alkotmányellenes.
Állampolgári kezdeményezésként terjesztették elő
Romániában minden jogszabálytervezetet először a törvényhozási tanács véleményez, a testület állásfoglalása azonban nem kötelezi a törvényhozókat. Mivel ebben az esetben állampolgári kezdeményezésről van szó, a véleményezést a tervezettel együtt harminc napon belül megjelentetik a hivatalos közlönyben, ezután elkezdődhet a parlament elé terjesztéshez szükséges legalább százezer aláírás összegyűjtése tizenegy megyében.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) tavaly júniusi együttes ülésén született határozat arról, hogy állampolgári kezdeményezésként terjesztik ismét a román parlament elé az SZNT autonómiastatútumát, ám az e célból alakult bizottság néhány tagját önkormányzati képviselővé választották júniusban, ami összeférhetetlen a bizottsági tagsággal. Ezért döntött úgy a GYSZT, hogy maga alakít újabb testületet. Árus Zsolt a Krónikának azt mondta, a GYSZT készen áll arra, hogy folytassa az elkezdett munkát. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke ezzel szemben egyszerűbb, racionálisabb megoldásnak tartja, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómiastatútumot.
Az aláírásgyűjtés a neheze
Az SZNT-elnök a Krónika megkeresésére kifejtette, a választási kampányban volt olyan jelölt, jelenleg már képviselő, aki a televízió nyilvánossága előtt ígérte meg, hogy beterjeszti a tervezetet. Izsák ezt járhatóbb útnak tartja, és csak végső megoldásként folyamodnának az állampolgári kezdeményezéshez. Ahhoz, hogy állampolgári kezdeményezésként kerüljön egy tervezet a parlament asztalára minden megyéből legkevesebb ötezer aláírást kell gyűjteni.
A folyamatban a legegyszerűbb beletenni az autonómiatervezetet egy borítékba, és elküldeni a törvényhozási tanácsnak, de a neheze az aláírásgyűjtés, mondta az SZNT elnöke. A székelyföldi autonómiastatútumról először 2004-ben, majd (egy módosított tervezetről) 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. Mindkét tervezetet érdemi vita hiányában, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el, a törvényhozási tanács pedig korábban is negatívan véleményezte a dokumentumot. (MTI)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
Újabb megszorítások.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
A százezres elérésű, Orbán-fóbiás erdélyi újságíró-influencer Lázár János megszólalására akart ráakaszkodni egy állítólagos rasszista történettel, aztán szembejött a valóság.
Példátlan ítélet, példás reakció!
A fuvarozók miatt aggódnak.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
