A magyar megmaradáshoz erős anyaországra van szükség, de az is fontos, hogy minden egyes nemzetrész külön-külön is megmaradjon – mondta Semjén Zsolt a magyar szórvány napja alkalmából adott szerdai interjújában. A miniszterelnök-helyettes szerint a Kárpát-medencében élő tömb magyarság – először Trianon óta – létszámában és százalékosan is erősödött.
A magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrész megmarad – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes a magyar szórvány napja alkalmából a közmédiának adott interjújában, amelyből a szerdai 180 percben közöltek részletet. A miniszterelnök-helyettes közölte: történelmi okok miatt háromból egy magyar nem él Magyarországon, „részint, mert a trianoni határok elszakítottak minket egymástól, részben a háborúk után, illetve a kommunista rendszer elől menekültek a nagyvilágba”.
Semjén: Minden egyes nemzetrésznek meg kell maradnia
Semjén Zsolt hangsúlyozta: csak akkor van magyar megmaradás, ha minden egyes nemzetrész megmarad. Ehhez erős anyaországra van szükség, valamint meg kell erősíteni a Kárpát-medence történelmi magyarlakta térségeit, és meg kell tartani a nyugati világban való diaszpórát.
A Kárpát-medencében élő tömb magyarság – először Trianon óta – létszámában és százalékosan is erősödött, sőt a vegyes házasságoknál a magyarok asszimilálják a többségi nemzethez tartozókat. Ez a jellemző Székelyföldön, a Csallóközben, azonban „a szórványban súlyos a fogyás” – jelentette ki. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: az állampolgárság nagyon fontos, mert személyes köteléket hoz létre a magyar állam és a külhoni magyar között.
Mindenütt legyenek magyar iskolák
A szórványban élők létszámának csökkentésével kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy „hídfőállásszerűen” mindenütt legyenek magyar iskolák, a nagyobb iskolaközpontok körül pedig kollégiumok, hogy így biztosítsák, mindenkinek meglegyen hozzáférési lehetősége a magyar oktatáshoz.
Kiemelte a vasárnapi iskolák jelentőségét, ahol a magyar nyelvet szórványkörnyezetben is tanítani lehet, és azt, hogy a magyar iskolák, kollégiumok legalább olyan szintűek legyenek, mint a többségi társadalomé, hogy intellektuális előny legyen oda járni.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Mindkét áldozatot a combján és a lábszárán harapta meg a nagyvad, az egyikük kéztőcsontja is eltört.
Már csak azt nem lehet tudni, mennyire fogja betartani a megállapodást a háborúban álló ország.
Marija Zaharova úgy látja, Magyarország és a kárpátaljai magyarság csak ígéreteket kapott az ukrán vezetéstől.
Persze Trianon nyilván nem turisztikai sokk volt elsősorban, de ez is hozzátartozik az összképhez: a haza „térfogatának” elvesztése, a magashegységek és a roppant kiterjedésű erdők alig elviselhető hiánya. Győrffy Ákos írása.
Sohase feledjük: amiről nem beszélünk, az egy idő után kiesik a nemzet tudatából.
A magyarság értékeiről emlékezett meg az egykori kormányfő Trianon alkalmából.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
