Nem kell levetkőzni cigányságunkat – a Romani Design megalkotója a Mandinernek

Varga Erika divattervező, a Romani Design létrehozója feladatául tűzte ki, hogy a roma népviseletet újra divatba hozza. Azonban ezt nem l'art pour l'art alapon teszi. Célja, hogy a roma viselet népszerűsítésével egy befogadóbb társadalmi közeget teremtsen. Évről évre megrendezett teltházas bemutatói láttán úgy tűnik, jó irányba halad. Interjúnk.

Hagyománykövető családban nevelkedett vagy később mélyedt el roma kultúrában?

Az ember élete, megélhetése és tradíciói elválaszthatatlanok egymástól. Cigány családból származom, apai ági felmenőim kereskedők voltak. A lovaktól az antikvitáson át a kocsikig mindennel kereskedtek. Ahogy változott az idő, úgy alkalmazkodtak az igényekhez. A roma közösségeken belül az egyik legalapvetőbb tradíció az üzlet.

Anyai ágon földművelő-állattartó hagyományokkal találkoztam. Büszke vagyok a családomnak erre a részére is, hiszen elterjedt gondolat, hogy a romák nem tudnak bánni a földdel, a jószágokkal – nos, ők rácáfolnak erre. Felmenőimtől különbözőképpen, de a hagyomány tiszteletét és szeretetét tanultam meg.

Ehhez hozzá tartozott az öltözködés is?

Az alapvető hagyományok működtetik és tartják fönt az olyan szokásokat, mint például a viselet. Családom mindig is nagy hangsúlyt fektetett az öltözködésre. Már a nagymamám is – aki magának varrta a ruháit - tudatosan ötvözte a modern darabokat a roma népviselettel. Édesanyám ruhatárának csodájára jártak. Így nekem természetes volt a népviselet, a hagyományos roma minták és anyagok ismerete.

Mondhatjuk, hogy beleszületett a szakmába?

Nem volt ennyire egyértelmű az ide vezető út. Az érettségi után ötvösként dolgoztam, közben roma népismeret terjesztéssel foglalkoztam. Amellett, hogy a magam útját egyengettem, a roma közösséget is próbáltam építeni. Rájöttem: a divattal a többségi társadalomnak és a rejtőzködő roma értelmiségnek is üzenni tudok.

Mi ez az üzenet?

Úgy éreztem, nekem a befogadó társadalmi közeg formálása a feladatom. Korábban gyakran beszéltem a roma fiataloknak az identitás felvállalásáról, önmagunk elfogadásának,egyéniségünk megmutatásának fontosságáról. Ám ráébredtem, mennyire nehéz ezt megtenni, hiszen a romákat sajnos a mai napig ellentétes impulzusok érik, csak azért, mert azok, akik. Felismertem: a mai közeg nem teszi lehetővé a romáknak, hogy önmagukat vállalva integrálódjanak. Úgy gondoltam, az én feladatom is elősegíteni ennek a közegnek a létrejöttét. Ehhez azonban látványos, hatékonyan kommunikáló modellre volt szükségem. Ez vezetett el a divathoz. Ahhoz, hogy felfedezzem az öltözködésben rejlő lehetőségeket.

A Romani Design tehát célzottan a nem romákat akarja megszólítani?

A Romani célja, hogy a roma kultúra presztízsének építésével egy olyan befogadó közeget teremtsen, amelyben a romáknak tényleges lehetőségük nyílik az integrációra, segíti önbecsülésük és identitásuk építését vagy visszaépítését.

A befogadó közeget és a kisebbségi társadalmat nem lehet különválasztani, oda-vissza hatnak egymásra. Hiszen szeretheted azt, aki vagy, ha a rendszer, amiben élned kell, azt üzeni, nem vagy szerethető. Sokan ezért igyekeznek elhagyni identitásuk fontos elemeit, csak hogy szerethetővé váljanak.

Ők azok, akik megpróbálnak asszimilálódni?

Igen. Ám ez tévút. A romák asszimilációja nem oldja meg, csak tovább fokozza azt a problémát, amit úgy hívunk, romaügy. Nekem az segített az önelfogadásban, hogy megőriztük a családomban a tradíciókat. Tudtam magamat pozicionálni a világban. Nem estem kétségbe, amikor azt mondták: te cigány, mert ezt a szót meg tudtam tölteni tartalommal. Identitásunk fenntartásához szükségünk van a viszonyításra, egy tükörképre, melyet a társadalom tükröz vissza. Ha ez folyamatosan azt mutatja, hogy nem vagy jó és sosem leszel elég jó, ha cigány maradsz, akkor igyekszel erre túlélési alternatívákat kitalálni. Nagyon sokan úgy döntenek, megpróbálnak láthatatlanná válni, levetkőzni a cigányságukat, de ez legtöbbször nem sikerül. Nem is csoda, hiszen ez egy rossz döntés, mert torz tükörből olvasták ki.

Hova vezet a „levetkőzés”?

Ha mérleget vonunk, azok a közösségek, aki feladták hagyományaik, mit hagytak veszni és mit kaptak cserébe; a két oldal közel sem egyforma. Rengeteg mindent feláldoztak, ám ettől talajvesztetté váltak. Hiszen a tradíció az alap, amire építeni lehet. A hagyomány, az abban rejlő tudás segíti az egyént és a közösséget, hogy az életet élni tudja. Azok a közösségek, ahonnan ezt kiveszik, élhetetlenné válnak. Ezzel szemben az, hogy a hagyománykövető családok az identitásuk megtartása mellett milyen sikeresek tudnak lenni, igazolja a tételt: jó választás nem feladnunk azt, akik vagyunk, hanem azzal együtt megpróbálni boldogulni. Hiszen az oktatásból szerzett tudás mellett a tradíció a legfontosabb tőke, amire építeni lehet.

Mikor állt ki munkájával, üzenetével a közönség elé?

2010-ben mutatkoztunk be. Az első bemutatókor teljesen meglepett a nagy érdeklődés. Azóta minden évben elkészítünk egy-egy új kollekciót.

Mi a siker titka?

Ismert kérdésről beszéltünk, ám teljesen másképp, mint szokás. Újrahasznosítottuk a divatot. Az emberek pedig nem tudták elképzelni, hogyan lehet ezt a kettőt párosítani. A hitetlenkedés és a kíváncsiság generálta a nagy érdeklődést. A csodálkozó tekintetekre máig emlékszem. Mára pedig már jelentős az a tábor, akik rendszeresen követik tevékenységünket, várják kollekcióinkat.

Szükség van a megszokott beszédmód elhagyására?

Úgy tapasztalom, manapság erős vizuális kommunikációra van szükség, hogy üzenetet tudjunk átadni. A világ túlságosan felgyorsult a hosszú előadások végighallgatásához vagy a romákról szóló szociológiai tanulmányok olvasgatásához. A mai emberhez gyorsan látványosan kell eljuttatni az üzenetet, ha hatni akarunk. Ezt ismertem fel, talán ezért is lehet sikeres a Romani Design.

Minden viselet más, mégis miben lehet megfogni a roma viselet esszenciáját?

Az ember egyszerűen csak érzi. De az indiai, ázsiai gyökerek meghatározzák a tradicionális és a modern viseletet. Mindez megjelenik a roma emberek habitusában is. Emellett a színek fontossága is indiai örökségünk. Egész kisgyermekkoromtól színpompás környezetben éltem, ahol a színek mindennapos használata mellett a természet, ezen belül hangsúlyozottan a virág motívumok kapták a fő hangsúlyt. Ez a sok minden együtt adja azt a misztikus karaktert, amit roma viseletnek nevezünk.

Míg sok ruhájában csak visszafogottan jelennek meg a cigány népviselet jellemzői, akadnak nagyon feltűnő darabok is. Ezeket is el lehet adni a hétköznapi vásárlóknak?

Leginkább a karakteres darabokat veszik. Hisz azokat szólítjuk meg, akik nyitottak üzenetünkre. Mi sokkal színesebbek merünk lenni, mint a legtöbb aktuális divatmárka, természetes módon megyünk szemben a mai panelszürke trendekkel. A színek, és az a sajátos, egyedi DNS, amivel megfűszerezzük ruháinkat, sokakat elvarázsol.

Örvendetes, hogy egy szűk nem roma réteg elkezd érdeklődni a roma viselet iránt, de maga a cigányság mennyire vetkőzött ki népviseletéből?

Sokszor beszélgetek roma fiatalokkal a ruha és az ember viszonyáról. Ők azt hiszik, a tradicionális viselet levetkőzésével elkezdtek úgy öltözködni, mint a nem romák, az elvárásnak megfelelően. Ám ez nem teljesen így van. Tudjuk és látjuk, hogy a roma fiatalok öltözködése igen sajátos. Az utcán sétálva is felismerhetjük öltözködésükben azokat az autentikus cigány stílusjegyeket, melyeket elődeik is viseltek. Noha tudat alatt, ám ma is a saját kultúrájukra jellemzően választanak és alakítják saját stílusukat. Mondhatjuk, hogy a cigány fiatalok ma is egy cigány viseletet építenek. Nem kasmírszoknyát viselnek, mint nagymamáik, de ahogy ösztönösen összeállítják ruhatárukat, az teljesen egyedi. Így ez is egy népviselet. Ebben az értelemben ma is egy nagyon gazdag modern roma népviseletről beszélhetünk.

Lehet esélye a Romani Designnak külföldön is, ahol a romakérdés kevésbé fontos ügy?

A világon mindenhol vannak romák, így az üzenetünk mindenhol aktuális lehet. Ám az sem gond, ha ruháink csak önmagukért tetszenek. Az általuk képviselt társadalmi céllal, annak üzenetével a vásárlónak nem kell feltétlenül azonosulnia; elég, ha viseli a ruhát, és ez boldoggá teszi. Bár webshopon keresztül elérhetőek vagyunk a világ minden táján, szeretnénk a jövőben saját képviselettel is megjelenni hazánk határain túl. Nagyon jó csapattal dolgozom, így mindennek megvalósítására minden esélyünk megvan.

Van még tovább, felfelé?

Bekapcsolódtunk a Nemzetközi Roma Világnap közös megünneplésébe, melynek keretében a harmadik divatbemutatónkat tervezzük. Tavaly színészek, az idén énekesek vonultak fel ruháinkban. Az idei eseményen tisztelegtünk 1956 roma hősei előtt is. Most éppen egy nagyobb, rájuk emlékező kollekcióval készülünk, melyet október végén mutatunk be. 

Mindeközben Mumbai-ban tartunk divatbemutatót, majd a Marie Claire Fashion Days-en mutatjuk be a teljes 2017-es tavaszi-nyári kollekciónkat, mellyel decemberben Kuala Lumpurba is utazunk.

Családommal is van egy közös projektünk. Édesanyám kézműves cigány babákat készít. Jelenleg például kidobott Barbie-kat hasznosít újra. Ő maga restaurálja, alakítja át, mi pedig tradicionális és modern roma viseletbe öltöztetjük őket. Készítünk nekik pántlikát, szerencsefonatot, kasmírszoknyát. Reméljük, minél több óvodába eljutnak majd a Romani babák, segítve ezzel a gyerekek kulturális, szociális érzékenységének fejlesztését. Hiszen abban a gyermekben, akinek cigány babája volt, nem alakulnak ki azok a sztereotípiák, melyek ma megnehezítik a cigányság életét.