„Másodrendű állampolgárok vagyunk az unióban” – a holnap Európájáról beszélgettek az MCC-ben

A holnap Európájáról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtökön a Mathias Corvinus Collegiumban. Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője, Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke és Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségek állnak az Európai Unió tagállamai előtt, hogy sikeresen vegyék a jövő kihívásait. A beszélgetést parázs viták, érdekes gondolatok és markáns vélemények jellemezték.  

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet vezetője, a kerekasztal-beszélgetés moderátora „provokatív és izgalmas” beszélgetésre számított. Nem kellett csalódnia. Kezdésként a szakértők pár percben ismertették, hogyan is látják jelenleg az EU helyzetét. Lattmann Tamás szerint nagy baj nincsen, ugyanis jelenleg nem tartunk se jó, se rossz irányba. „Nem haladunk semerre” – mondta. A nemzetközi jogász ugyanakkor leszögezte: az EU folyamatos növekedése és az együttműködés mélyülése megrekedt.  

Lánczi: Európa már csak a mi térségünkben mutat életjeleket 

Horn Gábor világossá tette: hisz abban, hogy az európai közösségnek a folyamatosan mélyülő integráción, és az egyre hatékonyabb együttműködésen kívül nincs más lehetősége. „Nincs más út, de ez az út jelenleg igen rosszul áll” – fogalmazott. Ez különösen igaz a Kelet-Közép Európában található kis országokra. Horn szerint egy szebb jövő felé a nemzeti identitás részbeni feladásán keresztül vezet az út. 

A Republikon Alapítvány elnöke elmondta: az EU súlyos válságban van, és ennek legfőképp az az oka, hogy az unió nem volt felkészülve saját nagy bővülésére.  

Horn Gábor szerint egy szebb jövő felé a nemzeti identitás feladásán keresztül vezet az út

Európa már csak a mi térségünkben mutat életjeleket, Kelet-Közép Európának mégis alig van befolyása az EU-ban – kapcsolódott be a beszélgetésbe Lánczi Tamás. A Századvég vezető elemzője úgy látja, hogy „másodrendű állampolgárok vagyunk az unión belül”. Szerinte itt állunk most, kiszolgáltatottan, és a keletieken kívül nincs olyan intellektuális erő, amely képes lenne megoldani az EU problémáit.  

Lomnici két veszélyre hívta fel a figyelmet: a migránsválság biztonsági szempontból, míg a szabadkereskedelmi megállapodások gazdasági értelemben kényszeríthetik térdre az Európai Uniót.  

Az EU válságának okai a látványmegoldások 

Horn Gábor nyomán a beszélgetés során szóba került az Osztrák-Magyar Monarchia. Horn szerint ugyanis ez történelmünk legsikeresebb időszaka, ekkor fejlődtünk a leginkább. Orbán Balázs ennek kapcsán megpróbált párhuzamot vonni a monarchia és az Unió között: a monarchia idejében csak a hadügy, a külügy és a pénzügy volt közös, míg az EU-ban ezeken kívül lényegében minden közös. Melyik hát a jó modell? – vetette fel a moderátor. 

A kérdésre Lattmann Tamás adta meg a választ. Figyelmeztetett: a monarchia egy állam volt, míg az EU nem az. „Nem mindegy” – hangsúlyozta. Szerinte magyar szempontból a monarchia azért működhetett olyan jól, mert az osztrákokon és magunkon kívül senkit nem kérdeztünk meg semmiről. „Ennek aztán Trianonnál meg is lett az eredménye”. Lattmann szerint az EU válságának egyik oka, hogy a működése tele van látványmegoldásokkal. Olyanokkal, mint például az EU-török megállapodás, amellyel nem csak egy rossz megoldást választott az EU, de morálisan is vállalhatatlan. „Olyan entitás számára teszi magát zsarolhatóvá, amelynek nem kellene.” Az ilyen látványmegoldások pedig csak újabb válságokat szülnek.  

A Migrációkutató Intézet még Horn Gábor családjának is segít 

Horn Gábor óvva intette a Századvég Alapítvány vezető elemzőjét attól, hogy a kelet-közép-európai térséget a fejlődés motorjaként, egy sikeres régióként mutassa be, szemben a hanyatló Nyugattal. Horn elmesélte, hogy három gyerekéből az egyik külföldön él migránsként, a másik pedig még csak nyolc éves. Szerinte ha Nyugaton annyira rossz lenne, akkor nem vándorolnának ki oda olyan sokan. Ha a nyugat valóban hatalmas hanyatlásnak indult volna, akkor az ő gyereke sem ment volna el.

Orbán Balázs ezen a ponton készségesen felajánlotta a Migrációkutató Intézet segítségét Horn Gábornak és családjának. Összességében Horn szerint a holnap Európájával az a legnagyobb gond, hogy alig kap helyet benne az európai identitástudat, amire nagy szükség lenne az EU megfelelő működése szempontjából. „Nem a magyar, hanem az európai perspektíva a fontos” – zárta gondolatát.  

Lomnici: A nemzetállami gondolkodásmódnak helye van Európában 

Lánczi szerint ha az EU-s vezetők folytatják, amit csinálnak, akkor az Európai Unió akár szét is eshet. Erősebb integrációt és több globalizációt akarnak, de mára kiderült: az európai polgárok ezt nem szeretnék. A nemzetállamok már bizonyítottak, és képesek jól működni. Ezzel szemben az EU-t már hatvan éve próbálják összetákolni, „egyelőre inkább kevesebb sikerrel”. Ezzel a véleménnyel Lomnici Zoltán is egyetértett. „A nemzetállami gondolkodásmódnak igenis van helye a holnap Európájában” – mondta. „Mint minden birodalom, egyszer ez is összeomolhat. Nem árt hát kicsit azzal is foglalkozni, mi következhetne az EU után. Egy valami bizonyos: a nemzetállamok, ahogy most is, akkor is létezni fognak.” 

Horn: Juncker valószínűleg több választást nyert, mint Orbán 

A beszélgetésben természetesen a migránsválságot is érintették a résztvevők. Lomnici szerint az képtelenség, hogy egy másfél milliós csoport behatoljon egy jól körülhatárolható területre, közösségbe, és ott „csendben maradjon”. Lánczi szerint a menekültügy kapcsán már csak egy kérdés maradt: hogyan, milyen módon távozik majd a hatalomból a jelenlegi EU-s elit, és hogy kik jönnek a helyükre. Juncker kapcsán elmondta, szerinte nagyon rosszat tesz az EU-nak, hogy olyanok vezetik, akik választópolgárt még csak szórólapon láttak. 

Lánczi szerint az Európai Unió akár darabjaira is hullhat 

A Horn-Lánczi vita ezen a ponton kezdett csak igazán kiéleződni. Horn szerint Juncker lehet, hogy több választást nyert meg, mint Orbán, majd a közönség határozott hahotázása korrekcióra sarkallta, és hozzátette: „ha tetszik, ha nem, Luxemburg akkor is egy ország”. A Republikon Alapítvány elnöke úgy véli: az elkövetkezendő másfél évben fog eldőlni az Európai Unió sorsa, de visszautasította azt az állítást, hogy 500 millió ember közé ne tudna beilleszkedni egymillió migráns. Izraelbe például kétmillió oroszt fogadtak be, és azon kívül, hogy azóta „több az alkoholista”, semmi nem változott.  

„Ha nem megy a kupleráj, nem a berendezést kell lecserélni, hanem a kurvákat” 

Lattmann kitért arra, hogy szerinte a magyar és az európai identitás jól megfér egymás mellett, és szükséges is mindkettővel rendelkezni. Lánczi szerint azonban nem létezik rendes európai identitástudat, hiszen amint az valamilyen áldozattal járna, amint a közösség valamely tagján kellene segíteni (mondjuk a görögökön), akkor már nyoma sincs a szolidaritásnak, és senkit nem érdekel a közös európai identitás. „Attól még, hogy egyszer füveztünk Amszterdamban egy holland erasmusos diákkal, nem lesz közös európai identitásunk” – fogta rövidre Lánczi. 

Végezetül Lattmann Tamás kijelentette: nem az EU-s intézményekkel van gond, hanem a képviselőkkel, majd Hofi szavaival zárta a beszélgetést: „Ha nem megy a kupleráj, nem a berendezést kell lecserélni, hanem a kurvákat.”

Fotó: Havasi Máté (MCC)