„Időben szóltam” – Gulyás Gergely egyetlen kommenttel sokkolta Magyar Péter követőit
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
A különböző politikai elemző intézetek ellentétesen értékelik a népszavazás eredményét. A Nézőpont Intézet sikerként, míg a Political Capital kudarcként könyvelte el a voksolás kimenetelét. A Nézőpont szerint a kényszerbetelepítés elleni kérdés egyenesen nemzeti üggyé vált. Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 hétfő reggeli műsorában pedig elmondta: Magyarország az EU alapítószerződéseinek módosítására is javaslatot tehet a népszavazás nyomán.
A Nézőpont Intézet egyértelmű sikerként értékeli, hogy a kvótareferendumon több mint 3 millió „nem” szavazatot adtak le a kormány álláspontja mellett, a Political Capital ezzel szemben kudarcnak tartja az eredményt, szerintük ugyanis az érvénytelenség miatt a voksolás alkalmatlan a brüsszeli nyomásgyakorlásra.
Nézőpont Intézet: A népszavazás nem marad következmények nélkül
A „nem” szavazatok elsöprő többsége azt mutatja: a magyarok nem pártkérdésként, hanem nemzeti ügyként ítélik meg a bevándorlás kérdését – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet az MTI-hez eljuttatott gyorselemzésében, megjegyezve, a kvótareferendum az uniós csatlakozásról döntő népszavazáshoz hasonló részvételt, de még egyértelműbb választói akaratnyilvánítást hozott.
Az intézet felidézi, hogy 2003-ban az érvényesen szavazók 84 százaléka támogatta az EU-csatlakozást, a kvótareferendumon pedig az érvényes szavazatok mintegy 98 százaléka ellenezte a kötelező betelepítést. Figyelemreméltónak nevezték továbbá, hogy a mostani népszavazáson úgy sikerült ilyen nagy arányban mozgósítani és elérni több millió egy irányba szavazót, hogy kizárólag a kormánypártok mozgósítottak. Kiemelték, 2014-ben a most leadott több mint 3 millió „nem” szavazatnál lényegesen kevesebb egyirányú voks is kétharmados többséget biztosított a kormánypártoknak: a Fidesz-KDNP belföldi listás szavazatszáma 2,2 millió volt.
A Nézőpont szerint ezért a népszavazás aligha marad következmények nélkül: a következő hetekben elsőként a magyar parlamentben, a következő hónapokban pedig az európai választásokon találhat visszhangra a magyarok döntése a kényszerbetelepítés elutasításáról. A sikeres magyar népszavazásra ezért érdemes egy európai megújulási folyamat kezdeteként is tekinteni – írták, hozzátéve, hogy a soron következő osztrák, holland, francia és német választások egyik kulcstémája a bevándorlási politika mellett épp az unióhoz való viszony lesz. E két téma mentén ezért továbbra is elhúzódó bel- és külpolitikai viták várhatóak, amelyekben a magyar kormánynak rendkívüli fontosak a most leadott „nem” szavazatok – írta az Nézőpont Intézet.
Political Capital: Nemzetközi szinten kudarc, belpolitikai szinten csak pillanatnyi vereség a népszavazás a Fidesznek
Juhász Attila, a Political Capital igazgatója ezzel szemben azt emelte ki, hogy minden idők legköltségesebb magyarországi politikai kampánya sem volt elég egy érvényes népszavazáshoz, aminek következtében a Fidesz belpolitikai szinten „pirruszi, azaz csak pillanatnyi vereséget” szenvedett. A népszavazás ugyanis hiába lett érvénytelen, a nemek nagy aránya lehetővé teszi, hogy a kormánypárt „győzelemként értékelje ezt a kudarcot” – fejtette ki, hozzátéve, az ellenzéki pártok ezzel párhuzamosan nem látszanak elég erősnek ahhoz, hogy ezt az értelmezést felülírják.
Az elemző szerint nemzetközi szinten kudarc Orbán Viktornak az érvénytelen népszavazás. Közjogi értelemben ugyan egy érvényes tagállami népszavazás sem írhatta volna felül az Európai Unióban elfogadott döntéseket, de egy érvénytelen népszavazás a politikai nyomásgyakorlásra is alkalmatlan – húzta alá Juhász Attila, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy kötelező menekültkvóta elfogadására kellene számítani az Európai Unióban.
A Political Capital igazgatója szerint ugyanis – a népszavazástól függetlenül – már nem nagyon maradt politikai támogatottsága bármilyen kötelező jövőbeni elosztásnak a nyugati tagállamok részéről sem. Tehát ha lesz is tavasszal erről szóló uniós döntés, akkor nagy valószínűséggel az önkéntességen alapul majd – fűzte hozzá Juhász Attila.
A kényszerbetelepítés elleni kérdés nemzeti üggyé vált
A kényszerbetelepítés elleni kérdés nemzeti üggyé vált, hiszen a felmérések szerint a népszavazástól távolmaradók között is sokan elutasítják a kvótát, így a kormánynak nagy társadalmi felhatalmazása van – jelentette ki Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 csatorna hétfő reggeli műsorában.
Nem csak pártpolitikai szavazásról beszélhetünk, hiszen ha csak a kormánypártok támogatói szavaztak volna, akkor nagyjából kétmillióan mentek volna el a referendumra. A kormánypártoknak sikerült a saját szavazótáboruknál jóval nagyobb csoportot megszólítani, hiszen nagyjából egymillióval növelték meg azt a támogatói kört, amely a kormány álláspontja mögött áll – mondta Deák Dániel. Hozzátette, a baloldali pártok bojkottfelhívása csak egy szűk csoportot, a szavazók tíz százalékát érte el.
Nemzetközi jogász szerint hazánk az EU alapítószerződéseinek módosítására is javaslatot tehet a népszavazás nyomán
Magyarország az EU alapítószerződéseinek módosítására is javaslatot tehet a népszavazás nyomán – vélekedett Tóth Norbert az M1 hétfő reggeli műsorában. A nemzetközi jogász a belső jogot illetően kiemelte: nem alkotmányellenes, ha az érvénytelen népszavazás eredményét figyelembe veszi a parlament. Érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés kötelezettsége annak megfelelő jogot alkotni, de ha érvénytelen a népszavazás, akkor sem tiltja semmi, hogy a törvényhozás figyelembe vegye a szavazás eredményét – emelte ki a szakember.
Vasárnapi nyilatkozatok szerint a kormány a szavazás eredményének megfelelően kezdeményezni fogja az alaptörvény módosítását. Ha ez a belső jogalkotás konfliktusba keveredik az európai közösség jogával, akkor lehet indokolt, hogy Magyarország felvesse az uniós alapító szerződések módosítását – fűzte hozzá. Az alapító szerződések átfogó módosítása szakmailag indokolt, annak lenne értelme – hangsúlyozta Tóth Norbert.
(MTI)