Fideszes, jobbikos és szocialista polgármester, önkormányzatisággal foglalkozó LMP-s és együttes politikus beszélgetett utóbbi párt konferenciáján szerdán arról, milyen volt, milyen és milyennek kellene lennie az önkormányzati rendszernek. Amiben mindannyian egyetértettek, az az, hogy nem kellene automatikusan államosítani például az iskolákat vagy más közszolgáltatásokat, hanem amelyik település képes ellátni a feladatot, annak meg kellene adni erre a lehetőséget.
Az Együtt „Újratervezés” nevű konferencia-sorozatában ezúttal az önkormányzati rendszer volt a téma, amelynek politikusi panelbeszélgetésén jártunk, hogy megtudjuk: az MSZP-től a Jobbikon át egészen a Fideszig hogyan látják a korábbi és a jelenlegi önkormányzati rendszer előnyeit és hátrányait a témával foglalkozó politikusok. Az biztos, hogy aki komoly vitára számított, valószínűleg csalódott, hiszen a legtöbb kérdésben nagyon hasonló véleményen voltak a beszélgetés résztvevői. Azzal még az általánosságban inkább a kormányzati intézkedéseket magyarázó fideszes politikus is egyetértett például, hogy az iskolák államosítása nem minden esetben jó ötlet.
Ughy Attila, a XVIII. kerület fideszes vezetője egyébként megszólalását azzal kezdte: ha önkormányzatiságról beszélgetünk, első körben arra a kérdésre kell választ adni, hogy az önkormányzatiság micsoda valójában: cél vagy eszköz? A kormánypárti politikus szerint a 2010 előtti rendszerrel az volt a baj, hogy bár nagyobb önállósága volt a településeknek, több feladat is az ő hatáskörükben volt, de jellemező volt a forráshiány és a kontrollnélküliség.
A fideszes politikus hangsúlyozta: az átalakítás nem koncepció nélkül, már az első Orbán-kormány idején is le voltak fektetve az elvek, csak akkor ez nem valósult meg. A politikus szerint azon lehet vitatkozni, hogy mit kell vagy nem kell átvennie az államnak az önkormányzatoktól, de szavai alapján úgy tűnt, az irányt nem tartja alapvetően rossznak.
Fürdővízzel a gyereket is
A fő törésvonal egyébként itt volt a fideszes politikus és az ellenzékiek között: azzal ugyanis az Ughyt követően megszólalók mindegyike egyetértett, hogy a korábbi rendszerben is voltak problémák, viszont a megoldás érdekében tett lépések szerintük nagyon nem jó irányba történtek. Ahogy Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke fogalmazott: a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is. Pártja szerint a jelenlegi rendszert mindenképpen decentralizálni kellene.
Ugyanígy látja Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere is. Kiherélték az önkormányzatiságot, és teljesen úgy érződik, mintha a kormány az önkormányzatokat csak egy kavicsnak tartaná a cipőjében, fogalamzott. Mint kifejtette, két éve polgármester, de a mai napig nem tudja feldolgozni azt a lehetetlen helyzetet, hogy az emberek hozzá, mint helyi vezetőhöz fordulnak egy sor problémájukkal, de hiába akarna ő segíteni, egyszerűen nem tud, mivel az önkormányzatok hatáskörét egy sor ügyben elvette az állam, viszont jó gazdájává már nem vált. A jobbikos politikus szerint az is aggasztó, hogy az állam már a helyi iparűzési adó körül is elkezdett matatni. Janiczak egyébként úgy látja: a rendszerváltás utáni állapotba kellene visszaállítani a magyar önkormányzati rendszert.
Utóbbival értett egyet az LMP önkormányzati szakszóvivője, Gertsmár Ferenc is, mivel mint kifejtette: akkoriban nagy önállóságot élvezetek az önkormányzatok és forrásuk is volt. Az azóta eltelt évek alatt azonban mindkettőt nagyon megnyirbálták. Gertsmár szerint elegendő forrás nélkül nehéz „klasszikus önkormányzatiságról” beszélni.
Nem kell mindenáron államosítani
Csige Tamás, Hajdúdorog MSZP-s polgármestere pedig arról beszélt: mást-mást jelent az önkormányzatiság a különböző településeknek, kis falvakban van, ami nem lesz soha rentábilis. Csige a felelősség, a felelős gazdálkodását kérdését emelte ki megszólalásában, ennek kapcsán pedig feltette a kérdést: miért kell szétverni azt, ami működik? Itt konkrétan a Hajdúdorog és tucatnyi társult település közös hulladékkezelőjét hozta fel példaként, ami nyereséges volt, miután viszont átvette azt a „nemzeti kuka zrt.”, az állami cég felélte a megtakarítást. Ami jól működik, azt hagyni kell a szocialista polgármester szerint, ahelyett, hogy elefántként működtetnék a porcelánboltban.
Ez volt az a kérdés, amiben egyetértés alakult ki: nem mindent és nem mindenáron kell államosítani csak azért, mert az valahol nem működik jól. A fideszes Ughy Attila például úgy látta: míg az jó, hogy a kórházakat átvette az állam, az iskoláknál például már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Utóbbinál a fenntartást még megérti valahol a szakmai munka miatt, de a működtetés egyoldalú, minden iskolára kiterjedő államosítását már nem igazán érti. Szerinte egy sor kérdés nem tisztázott, azt pedig nem tartja szerencsésnek, hogy miközben a tulajdon, a vagyon az önkormányzatnál marad, a tulajdonkezelési jogok az államhoz kerülnek. De mint fogalmazott, ezt csak csendben mondja, nehogy valakinek a kormányból eszébe jusson a vagyont is átvenni.
Ezt a részt nem kellene beletennünk a cikkbe
Ughy viccesen kérte, hogy ezt a részt ne vágják be az újságírók, de mivel ez egy nyilvános fórum volt, ezért ennek a kérésének ezúttal nem teszünk eleget. Annál is inkább, mert ez egy fontos kijelentés volt egy kormánypárti polgármester részéről.
Az együttes Pataki szerint a közszolgáltatások delegálásánál a mérethatékonyságot kellene szem előtt tartani, és akár kötelező társulásokat is létre lehetne hozni még a jelenlegi alaptörvény keretein belül is. Ezzel szemben Janiczak úgy látta: épp hogy nem kellene mindent szabályozni, hanem a választás lehetőségét kellene biztosítani, hogy ami működik – például az ő korábbi munkahelye, egy kisvárosi vízmű – az működhessen, és ne államosítsák minden áron, ahogy történt ez az említett céggel is, amely azóta semmivel sem lett jobb, sőt.
Gertsmár is az önkéntességben, az önkéntes társulásokban hisz, de ő tovább ment: szerinte bár jelenleg tabu a mintegy 3200 települési és a megyei önkormányzatok léte, érdemes lenne lefolytatni egy társadalmi vitát arról, hogy jól van-e ez így vagy sem. Szerinte az iskoláknál is azt kellett volna, hogy csak azoktól a településektől veszi át az állam, aki nem képes fenntartani és működtetni.
Ahol van kurázsi, ott hagyni kell
Kötött pályán mozognak az önkormányzatok Csige Tamás szerint, mivel egy csomó mindent törvényben megszabnak, ahelyett hogy kijelölnék a célt, és hagynák, hogy az önkormányzatok a saját útjaikon jussanak el oda. Az MSZP-s politikus is arra hívta fel a figyelmet: a szocialisták is tervezték az iskolák államosítását, de kizárólag önkéntes alapon, vagyis csak azoktól a településektől vették volna át, amelyek azt kérik: „Ahol van kurázsi, azt hagyni kell, ahol be kell avatkozni, ott be kell.”
A jobbikos Janiczak szerint egyébként elég egyszerűen lehetne a településeket élhetővé tenni: a kötelező feladatokra elegendő központi forrást kellene biztosítani, és a helyi adókat helyben kellene hagyni, hogy azt el lehessen költeni mondjuk kultúrára és sportra. Szerinte egyébként az nem baj, hogy szorosabb a pénzügyi felügyelet a települések felett, mert így talán nem kerülnek olyan helyzetbe, mint 2010 előtt. A bevezetni tervezett ASP-rendszert viszont már túlzásnak tartja, szerinte azzal maga az önkormányzat szűnhet meg. Gertsmárt is félelemmel tölti el az ASP, szerinte az lenne a jó, ha az önkormányzatok átláthatóan működnének, elszámolniuk is elsősorban az állampolgárok felé kellene, nem pedig a kormány irányába. Az LMP-s politikus néhány mondatban kitért a fejlesztésekre is, amelynek kapcsán megjegyezte: nem jó, hogy az egyfajta kormányzati kegy lett.
Csige Tamás azt hangsúlyozta: a korábbi normatív finanszírozási rendszernek valóban nagyobb volt az árnyoldala, és a mostani feladatalapú finanszírozásnak is vannak jó oldalai. Példaként említette a hajdúdorogi óvodákat, amelyre 100 százalékban meg kapják az állami forrást. Hajdúdorog szocialista polgármestere ehhez még hozzátette: ha az iskolák esetében is megkapták volna a települések a 100 százalékos forrást, akkor el tudták volna működtetni azokat.
A beszélgetés azzal zárult, hogy kérdésre az ellenzéki politikusok elmondták: nem látják az esélyt arra, hogy a jelenlegi önkormányzati rendszer 2018 előtt, vagy addig változna, amíg a Fidesznek megvan a többsége a parlamentben. Az Együtt politikusa szerint jelenleg az önkormányzatok helyett inkább a prefektúrák irányába haladunk.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A Fidesz kommunikációs igazgatója a jobboldali média leépítéseire is reagált.
A legnagyobb ellenzéki párt szerint a nyomozás elsődleges célja nem a pénz mozgatásának vizsgálata, hanem a pénz eredetének és felhasználásának feltárása.
Komjáthi Imre, Szanyi Tibor és Thürmer Gyula eltérően látják a magyar baloldal helyzetét, abban azonban egyetértenek: a korábbi politikai modell válságba került. A kérdés már nemcsak az, hogy ki vezeti a baloldalt, hanem az is, hogy mit jelent ma baloldalinak lenni.
A lényeg megtörtént: Orbán és a Fidesz nagyot bukott.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
Mivel a kormánytól nem kapnak megfelelő információkat, a Fidesz európai parlamenti frakciója írásbeli beadvánnyal fordul az Európai Bizottsághoz a sok százezer magyar családot érintő tervezett megszorítások ügyében.
Ebben a három órában mérsékeljük a klímaberendezések használatát, helyette éjszaka vagy a hajnali órákban hűtsük le otthonunkat!
A szakmai ajánlást jóváhagyva a mai naptól Magyarország terrorfenyegetettségi fokozatát az eddigi 2-es (magas) szintről 3-as (közepes) szintre mérsékeltem.
