Ebből elég!
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
A magyar parlament kedden vitatja meg az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodást (CETA), amelyet várhatóan ratifikálni is fognak a képviselők. Mikola István államtitkár Cecilia Malmström uniós biztossal közösen adott tájékoztatást az EU-s szabadkereskedelmi megállapodásokról: kiderült, hogy most is vannak génmódosított termékek Magyarországon, és az Alaptörvényben garantált „GMO-mentességünk” csak ezek előállítására vonatkozik, nem pedig a forgalmazásukra. Tudósításunk.
Egy csapat Greenpeace-s aktivista gyülekezett hétfő délután a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai épülete előtt, ahová sajnos épp a TTIP és CETA elleni tüntetés vége után sikerült beesnie a Mandiner tudósítójának az Európai Bizottság „Párbeszéd a Polgárokkal” elnevezésű rendezvényére. Ennek keretében Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos és Mikola István, a külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára válaszolt az érdeklődők kérdéseire a TTIP és a CETA szabadkereskedelmi megállapodásokról.
A TTIP több lesz, mint egy puszta szabadkereskedelmi megállapodás
Malmström és Mikola némileg elbeszéltek egymás mellett, ugyanis Malmström az USA-val kötendő TTIP-re helyezte a hangsúlyt, amely nem pusztán a vámok és hasonló költségek leépítéséről szóló klasszikus szabadkereskedelmi megállapodás, hanem a befektetővédelmet is célozza, mindenekelőtt az eltérő szabályozásokból adódó korlátok lebontásával, és egy egységes vitarendezési eljárás felállításával.
Épp ezért sok kritika érte a tervezett egyezményt, hogy „kiszolgáltatja Európát az amerikai multiknak”, valamint sokan tartanak az EU-s élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szabályok védelmi szintjének csökkenésétől is.
(A TTIP-ről szóló részletes riportunk itt olvasható.)
Az uniós kereskedelmi biztos elsősorban a TTIP-t ért kritikákra igyekezett reagálni (ez kevéssé meggyőzően sikerült neki), míg Mikola István államtitkár hangsúlyozta, hogy ez a téma még egyáltalán nem aktuális. Mint mondta, a TTIP 30 tárgyalási fejezetéből egyelőre 14-et zártak le, és az is lehet, hogy nem lesz az egyezményből semmi. Ezért ő inkább az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi megállapodásról, a CETA-ról beszélt, amely szerinte egy jó egyezmény, és jó alap lehet a TTIP vitás kérdéseinek a tárgyalásához.
Kedden szavaz a magyar parlament a CETA-ról
A CETA tárgyalását már lezárta az Európai Bizottság, így csak a tagállami parlamentek ratifikációjára vár. A magyar parlament kedden vitatja meg az egyezményt, és Mikola István arra számít, hogy meg is fogják szavazni a ratifikációt.
Erről egyébként vita volt az EU-ban, mert mint Cecilia Malmström elmondta: a Bizottság álláspontja szerint a CETA csak a külkereskedelmet érinti, így pedig az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. A tagállamok tiltakozása miatt azonban úgynevezett „vegyes megállapodásnak” nyilvánították, vagyis olyannak, amely tagállami hatásköröket is érint, ezért az egyes nemzeti parlamentek ratifikációjára szorul.
Annyira sokra nem megyünk viszont a ratifikációk elhúzásával, ugyanis az egyezmény már az előtt ideiglenesen hatályba léphet a jövő év elején, hogy valamennyi tagállam parlamentje rábólintott volna. Cecilia Malmström mindenesetre hangsúlyozta, hogy ez az ideiglenes hatályba léptetés nem fog vonatkozni a legvitatottabb rendelkezésekre: a vitarendezési eljárásra és az azt lebonyolító nemzetközi bíróságra.
A TTIP már egyértelműen a „vegyes megállapodás”-kategóriába fog tartozni egyébként, mivel közel sem csak a szigorúan vett külkereskedelmet érinti, de ezzel az egyezménnyel Mikola István szerint egyelőre „nem kell foglalkozni”, mert még csak a tárgyalásoknak nagyjából a felénél tartunk. Ezért az államtitkár inkább a CETA-ról beszélt, ami szerinte egy jó megállapodás – annak ellenére, hogy számos olyan elemet tartalmaz, ami a TTIP-ben már nem tetszik a kormánynak.
Félünk az amerikai multik pereskedésétől
Például a TTIP-hez hasonlóan a CETA is tartalmaz egy vitarendezési mechanizmust, amely alapján egy nemzetközi bíróságot állítanak majd fel, ahol a cégek beperelhetik az államokat az egyezmény sérelme miatt. A TTIP kapcsán Mikola leszögezte, hogy a magyar kormánynak nem tetszik a vitarendezési mechanizmus ötlete, mert szerinte a tagállami bíróságok is képesek elbírálni a nemzetközi jogvitákat. „Vannak olyan nagy cégek, amelyeknek nagyobb az éves büdzséje, mint Magyarországnak. Bevalljuk, hogy félünk ezektől” – mondta az államtitkár, aki ezek szerint a kanadai multiktól nem fél, ugyanis a hasonló vitarendezési eljárást tartalmazó CETA-t az egekbe magasztalta.
A TTIP keretében felállítani tervezett, úgynevezett ISDS vitarendezési mechanizmus kapcsán Cecilia Malmström viszont hangsúlyozta, hogy az eredeti tervekhez képest sokat változtattak rajta: például állandó bírákkal, sokkal átláthatóbb módon működne. Az ISDS új rendszere Mikola szerint is jobb mint az előző verzió, de még mindig nem az igazi. A közönségből többen megkérdezték Malmströmtől, hogy miért nem bízzák az Európai Bíróságra ezeket a jogvitákat, de a biztos ezekre a felvetésekre nem adott érdemi választ.
Malmström szerint az EU-tagállamoknak, köztük Magyarországnak is számos bilaterális befektetésvédelmi egyezménye van harmadik országokkal, így nem kell annyira félni a TTIP-től és a CETA-tól. Mint mondta, sokkal hatékonyabb, ha egyetlen megállapodásban rendezzük ezeket a kérdéseket, illetve azt is felesleges macerának tartja a biztos, hogy mindkét piacon elvégezzék a tartalmilag szinte ugyanolyan engedélyeztetési teszteket. Szerinte ez drága és bonyolult, és a folyamat megkönnyítésével pont nem a multiknak kedveznek, hanem azoknak a kisebb cégeknek, amelyek nem tudják a dupla adminisztrációt és az ügyvédeket finanszírozni.
A GMO-mentesség „vörös vonal” – és ordas nagy kamu
A vitarendezési eljáráson kívül nem meglepő módon a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazása kapcsán érdeklődtek a legtöbben. Mikola István emlékeztetett rá, hogy Magyarország GMO-mentességét az Alaptörvény garantálja, és leszögezte, hogy a „GMO-ról nincs mit vitázni, az vörös vonal”.
Ezek után eléggé meglepő volt, mikor maga Mikola mégis elárulta, hogy persze most is vannak génmódosított termékek Magyarországon, például az állatok takarmányában, de ezeket nem itt állítják elő, hanem importáljuk. Tehát a nagyban reklámozott és „alkotmányos szintre emelt” úgynevezett „GMO-mentességünk” csak arra vonatkozik, hogy ilyen termékeket nem szabad előállítani az országban, de import GMO-s táppal szabad etetni az állatokat, amiket aztán levágunk és megeszünk.
Egyébként pedig a közönségből azt is felvetették, hogy a GMO-s termékek előállításának tilalma sem feltétlenül működik a gyakorlatban, hiszen újabban olyan eljárásokat fejlesztenek ki, amikre a génmódosítás fogalmát jogilag nem lehet ráhúzni. Erre a felvetésre Mikola csak annyit reagált, hogy „nagyon jók a genetikusaink”, és úgyis kiszúrják az ilyen trükközést. Ha meg már trükközés: emlékszünk rá ugye, hogy pár hónapja Fazekas miniszter állítólag GMO-s magokat hozott haza Amerikából „tanulmányozni”, bár utóbb ezt cáfolta.
A GMO-val kapcsolatos aggályokat Malmström azzal intézte el, hogy most is vannak GMO-s termékek az európai piacokon, és ahogy eddig, majd a TTIP hatályba lépése után is engedélyeztetni kell ezeknek a forgalmazását. Arról persze nem beszélt, hogy ha egyedi esetben megtagadnak egy ilyen engedélyt, akkor mekkora perekre kell számítani.
Összességében a nagy „párbeszéd a polgárokkal” nagyjából annyira volt informatív és annyira oszlatta el a kételyeket, mint a kétoldalas szórólapok, amiken a Bizottság kommunikálni szokott erről a fontos témáról. Egyébként a közönségből valaki fel is rótta a biztosnak, hogy szórólapoknál alaposabb anyagokat is kiadhatnának az ügyben; de Malmströmnek erre a felvetésre – mily meglepő – szintén nem volt érdemi, meggyőző válasza.