„Több mint három éven át forgattam a sajókazai romatelepen. Először is alázatot kellett tanulnom. Ezek az emberek utálták a kamerákat. Bizonyos családok ideig-óráig megengedték, hogy forgassak, de aztán hirtelen visszavonták az engedélyt. Lépésről lépésre kellett haladnom. Mondták azt is, hogy menjek a fenébe, találkoztam lekezeléssel, volt, hogy egy kutya harapott meg, de a baráti közeledés és a vendégszeretet egészen váratlan jeleit is tapasztaltam, és tudom, hogy ez közhely, de sok zenés-táncos mulatságon vehettem részt. (...)