Balog: Nem kerülhet le a napirendről az európai romák ügye

Nem kerülhet le a napirendről az európai romák ügye – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden Berlinben azon az ünnepségen, amelyet a német roma polgárjogi mozgalom elindítója, Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke 70. születésnapja alkalmából rendeztek.

Az ünnepség után a miniszter a magyar közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte: születésnapi köszöntőjében rámutatott, hogy „az a válság, amelybe Európa került, részben a migráció által, elfelejteti velünk azokat a fontos feladatokat, amelyeket Európának kell megoldani”, de nem szabad engedni, hogy lekerüljön a napirendről, „az európai szegények, az európai hátrányos helyzetűek és az európai romák ügye”.

Balog: A magyarországi roma közösségnek van a legnagyobb kulturális kifejezőereje

Balog Zoltán - aki Angela Merkel német kancellár után köszöntötte az ünnepeltet –megtisztelőnek nevezte, hogy Romani Rose külföldi barátai közül egyedül őt hívta meg az ünnepségre. Felidézte, hogy Romani Rose nagyra értékeli a magyar roma közösség kulturális teljesítményét, a német szintik és romák vezető szervezetének elnöke szerint ma Európában „a magyarországi roma közösségnek van a legnagyobb kulturális kifejezőereje”.

Romani Rose születésnapi ünnepségén – amely egyben a polgárjogi mozgalom elindítása 45. évfordulójának ünnepe is volt – fellépett Snétberger Ferenc Kossuth-díjas magyar gitárművész, zeneszerző, és a Roma és Szinti Filharmonikus Zenekar, amelynek ugyancsak vannak magyar tagjai. „Megmutattuk, hogy itt is jelen vagyunk” – mondta Balog Zoltán.

A miniszter elmondta: Rita Süssmuth, a német szövetségi parlament (Bundestag) korábbi elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy csak akkor lehet megértés és igazi párbeszéd, ha a németek hajlandóak jobban odafigyelni a visegrádi négyekre (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és a többi közép- és kelet-európai országra, és hajlandóak megérteni sorsukat, történelmüket.

„Úgy látom, egyre többen érzik Németországban, hogy rossz vonalon indultak el, és ez nem vezet jó eredményre” – mondta Balog Zoltán. Ha a térség kultúráját és történelmi tapasztalatait nem értik meg „a németek, a nyugat-európaiak és Brüsszel, akkor nem fogunk tudni közösen előrejutni”, pedig közös érdek, hogy egy erős tagországokból álló erős Európa alakuljon ki – tette hozzá.

Merkel: A szintik és romák története az európai történelem elszakíthatatlan része

Angela Merkel kancellár köszöntőjében egyebek között arról beszélt, hogy a szintik és romák története, művészete és kultúrája az európai történelem, művészet és kultúra elszakíthatatlan része, és a szintik és romák az európai társadalmak, köztük a német társadalom állandó, szilárd részét alkotják, így Romani Rose a német szinti és roma közösség jogaiért harcolva mindig Németországért is küzdött. Aláhúzta, hogy kormánya üdvözli az Európa Tanács, a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata és az Európai Roma Intézetért Szövetség (Alliance for European Roma Institute) közös kezdeményezését, hogy európai szinti és roma művészeti és kulturális intézetet hozzanak létre Berlinben.

A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy Németországban ismét terjed a cigányellenesség, az antiszemitizmus és a jobboldali szélsőségesség. Hangoztatta, hogy ez nemcsak azokat érinti, akiket a gyűlölet sújt, hanem mindenkit. Idézve Romani Rosénak a nemzetiszocializmus idején meggyilkolt európai szintik és romák berlini emlékművének 2012-ben tartott avatóünnepségén elmondott beszédét, Merkel kiemelte: Németországban és Európában a szintiket és romákat „új és egyre erőszakosabb rasszizmus” sújtja, amely a felszínen ugyan a kisebbséget fenyegeti, „valójában viszont a demokrácia és a demokratikus értékek ellen irányul”.

Romani Rose a 1970-es évek óta küzd a romák és szintik kirekesztése, megbélyegzése ellen, és a holokauszt alatt elszenvedett sérelmeik elismertetéséért. 1980-ban például társaival az egykori dachaui koncentrációs tábornál éhségsztrájkkal követelte, hogy ismerjék el népirtásként a szintik és romák üldöztetését a náci rezsim idején. Munkásságának nagy eredményei közé tartozik, hogy a németországi szintik és romák, mint nemzeti kisebbség az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének védelme alá kerültek. Fontos szerepe volt a 2011-es magyar soros uniós elnökség idején elfogadott európai roma integrációs keretstratégia ügyének előmozdításában is.

(MTI)