Az ügyvéd szerint hibás az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a vádlott tudatában volt annak, emberölést követ el, és a bíróságnak halált okozó testi sértésben kellene megállapítania a férfi bűnösségét.
A vádlott – aki az eljárás során beismerte, hogy szándékosan megrúgta a sértettet, de azt már tagadta, hogy látta volna a villamos érkezését, és azért rúgta meg a nőt, hogy a villamos alá kerüljön – az utolsó szó jogán arról beszélt, a tanúk sem egységesek abban, vajon látta, láthatta-e a közeledő villamost, állítása szerint ő nem látta. A vádlott kitért arra is, hogy az elkövetéskori állapota „nem szokványos részegség volt”, mert korábban egy napig röviditalt és energiaitalt fogyasztott. Arról is beszélt, álmában nem gondolta volna, hogy ilyen következményekkel jár az alkoholfogyasztás.
Kisebb módosítások
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezések ellenére – kisebb módosításokkal – helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A táblabíróság szerint a Fővárosi Törvényszék helyesen állapította meg a tényállást, a vádlott ölési szándékát és ezért helyesen minősítette a történteket szándékos emberölésnek. Az ítélőtábla szerint a törvényszék helyesen állapította meg azt is, hogy a vádlott többszörös visszaesőnek számít, és a büntetés kiszabásánál a vádlott társadalomra veszélyességét is, ezért nem változtatott sem a minősítésen, sem a büntetés nagyságán.
A bíróságnak azonban ki kellett egészítenie az ítéletet annyiban, hogy a férfit garázdaság és magánlaksértés miatt az elsőfokú ítélet meghozatala óta jogerősen elítélték, ez pedig befolyásolta az előzetes letartóztatásban töltött idő beszámítását.