Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának felmérése szerint a magyarok többsége megfelelő eszköznek látja az online pénztárgépet és az EKÁER-t a csalások visszaszorítására. Ötvenhárom százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelő megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására.
A magyar lakosság támogatja az árnyékgazdaság visszaszorítását célzó eszközöket: így az elektronikus pénzforgalom terjesztését (88 százalék elégedett a bankkártyahasználattal), az online pénztárgépek (négyszer többen tartják hatékonynak, mint nem) és az EKÁER bevezetését (háromszor többen tartják hatékonynak, mint nem) – derül ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztalának kutatásából. A felmérés alapján viszont az is látszik, hogy még lehetne javítani a szürkegazdaság elleni harc hatékonyságán.
A kutatásból kiderül: a magyarok döntő többsége találkozik az adókerülés különböző válfajaival a nem bejelentett munkák elvállalásától, a csúszó- és hálapénz fizetéseken át a nyugtaadás elmaradásáig. A kutatás szerint legtöbben – 59 százalék – a vizsgált szektorok közül a háztartási szervizszolgáltatások – mint a vízvezeték-szerelés, kőműves munka, takarítás stb. – esetében találkoztak azzal, hogy nem kaptak számlát/nyugtát a szolgáltatás igénybevétele során. A kiskereskedelemben 53, míg a vendéglátóipari egységeknél 19 százalékos a nyugtaadás elmulasztásának aránya a felmérés szerint, vagyis ebből a szempontból a szervizszolgáltatások mondhatók a legfertőzöttebbnek.
A csalások visszaszorítására az online eszközök alkalmazását megfelelő eszköznek tartja a lakosság, így például elégedettek az elektronikus pénzforgalom bővítésével is. Annak ellenére azonban – állapította meg a kutatás –, hogy a magyarok többsége elégedettnek mutatkozik a bankkártyás fizetés lehetőségeivel – a kártyahasználók 88 százaléka nyilatkozott így –, még mindig gyakori, hogy bár szeretnék, de lehetőség híján nem tudják használni a plasztiklapot. A válaszadók 53 százaléka nyilatkozott akként, hogy az elmúlt egy év során előfordult vele, hogy szeretett volna, de nem tudott bankkártyával fizetni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a kártyás fizetések száma 2015 első negyedévéhez viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ám a bankkártyás fizetések arányának megoszlása eközben egyáltalán nem homogén az egyes kereskedelmi egységek között. Míg a válaszadók 79 százaléka úgy nyilatkozott, hogy szupermarketekben és plázákban rendszeresen fizet bankkártyával, a kisboltokban már csak 36, a vendéglátóipari egységekben pedig 21 százalék ez az arány. Egyes szolgáltatói szektorokban viszont elenyésző a készpénzmentes fizetés aránya: ilyen például a fodrász vagy a taxi, ahol mindössze 5 százaléknyi az olyan vásárlók aránya, akik kártyával egyenlítik ki a számlát.
Az online pénztárgép és az EKÁER kapcsán szintén támogatóan nyilatkoztak a válaszadók: 53 százalékuk szerint az online pénztárgép megfelelő megoldást jelent a nyugtaadás elmulasztásának visszaszorítására, az áfacsalások ellen pedig 45 százalék szerint hatékonynak mondható a közúti áruforgalom ellenőrzése, vagyis az EKÁER. A megkérdezettek 13-15 százaléka azonban úgy vélekedett, hogy e rendszerek még nem elég hatékonyak. Figyelemre méltó megállapítása a felmérésnek, hogy az online pénztárgépek kötelező használatát az emberek elsősorban a nagy bevétellel rendelkező foglalkozásokra, így az ügyvédi irodákra, a fogorvosi rendelőkre és a plasztikai sebészekre terjesztenék ki.
A felmérésből egyértelműen látszik, hogy az online pénztárgépet, az EKÁER-t és általában az elektronikus fizetést, a bankkártya-használatot megfelelő megoldásnak tartják a magyarok a szürkegazdaság elleni harcban. Az emberek érzékelik a magyar gazdaság fertőzöttségét, de az az ellen való fellépést is érzékelik és értékelik.
*
Közlemény.
Akik a gyűlöletre, a negatív érzelmekre, a rombolásra építenek, azok meglehetősen sérült pszichéjűek, ez tehát visszaigazolhatja Magyar erősödésének okát. Ungváry Zsolt írása.
...majd a propagandasajtóban megjelent az a súlyos vád, hogy az Ön házának felújítását egy, az önkormányzattal kapcsolatban álló cég végezte, a költségeket pedig az önkormányzat cége fizette – tehát közpénzből valósult meg.
A Tisza Párt vezetője tüske a köröm alatt korábbi politikai oldala számára – írja a lap.
Kiszelly Zoltán szerint „izzadságszagú erőlködés”, amit az utóbbi időben Magyar Pétertől láthatunk, miközben Gyurcsány Ferenc pedig arra vár, hogy „varázstalanodjon” a Tisza-párt vezetője.
Egy felmérés szerint Magyar Péter kimaxolta a törpepártok kárára történő növekedést. Négy párt jutna a parlamentbe.
Legyünk résen! Ezek mindenre képesek.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
