Nem felelt meg az előírásoknak a a DK könyvvezetése és gazdálkodása, állapította meg az Állami Számvevőszék. A DK szerint ők szabályosan gazdálkodnak. Az ÁSZ szerdán megjelentetett tájékoztatása szerint az Együtt gazdálkodásával is voltak törvényi problémák.
Befejezte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt - a Korszakváltók Pártja 2013-2014-es gazdálkodásának törvényességi ellenőrzését. Az ÁSZ megállapításai szerint a DK könyvvezetése és gazdálkodása összességében nem felelt meg az előírásoknak. Az Együtt a számviteli törvény követelményeit teljesítette, viszont a 2014-es pénzügyi kimutatásában nem részletezte a félmillió forintnál nagyobb értékben kapott hozzájárulásokat.
Alapelveket hagytak figyelmen kívül a DK-nál
A számvevőszék a honlapján szerdán megjelent tájékoztatójában a DK ellenőrzésével kapcsolatban azt írta: a pártnak a közzétett beszámolói szerint 2013-ban 49 millió, 2014-ben 237,3 millió forint bevétele, kiadása pedig 46,5 millió, illetve 233,2 millió forint volt. Az ellenőrzött két évben a DK nem vett fel hitelt.
A DK a párttörvényben előírt határidőn belül elkészítette és közzétette 2013-as beszámolóját és 2014-es pénzügyi kimutatását, az ÁSZ szerint azonban – közölték – ezek nem feleltek meg a törvényi előírásoknak, mert „figyelmen kívül hagyták a számviteli törvényben rögzített valódiság és teljesség alapelvet”.
A beszámoló és a pénzügyi kimutatás adatai teljes körűen nem egyeztek meg a főkönyvi nyilvántartás adataival, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulások értékeléséről és a bevételek közötti kimutatásról pedig nem gondoskodtak – állapították meg a számvevők. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a könyvvitelben elszámolt és a beszámolóban, illetve pénzügyi kimutatásban szereplő bevételek, kiadások eltéréseinek összege az ellenőrzött években nem érte el a bevételi főösszeg 2 százalékának megfelelő „lényegességi küszöb” mértékét.
Az ÁSZ szerint a DK gazdálkodása és könyvvezetése – a leltár-összeállítási kötelezettség elmulasztása és a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatok alaki hiányosságai miatt – nem felelt meg a számviteli törvényben meghatározott követelményeknek. Ugyanakkor a párt számviteli rendszerének szabályozása – néhány kivételtől eltekintve – megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A DK a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat betartotta.
Az ÁSZ javaslatot fogalmazott meg Gyurcsánynak
A számvevőszék arra is felhívta a figyelmet, hogy nem működött megfelelően a DK ellenőrzési rendszere, mert a párt nem hozott létre felügyelőbizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottság pedig nem készítette el a szabályzatban előírt jelentéseket. Végül jelezték, hogy a DK a működéséhez szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel, a vagyon használata szabályos volt.
Az ÁSZ Gyurcsány Ferenc DK-elnöknek javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A DK közben a Mandinernek küldött sajtóközleményében azt írja, az ÁSZ-vizsgálat által feltárt apró pénzügytechnikai hibákat maga a hatóság értékelte lényegtelennek. „Ezeket az ÁSZ kéréseinek megfelelően javítottuk, illetve intézkedési terv alapján kiszűrjük a későbbi hasonló hibákat. A DK szabályosan gazdálkodik” – írta a párt.
Az Együtt nem tért ki a félmilliót meghaladó hozzájárulásokra
Az Együtt a beszámolók szerint 2013-ban 1 millió 612,9 ezer, 2014-ben 287 millió 865,3 ezer forint bevételt ért el. Kiadása 2013-ban 497,7 ezer, 2014-ben pedig 373 millió 923,6 ezer forint volt. A fizetőképesség megőrzése érdekében az Együtt 2014 szeptemberében 42 millió forint hitelt vett igénybe, a további kiadási többlet forrása az év végéig ki nem egyenlített szállítói kötelezettség volt.
Az Együtt határidőn belül elkészítette és közzétette 2013-as beszámolóját és 2014-es pénzügyi kimutatását, utóbbiban azonban a párttörvény előírása ellenére a naptári év alatt kapott, 500 ezer forintot meghaladó hozzájárulásokat – a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével – külön nem mutatta be. Az alapszabályban előírtak ellenére a 2014-es pénzügyi kimutatást az Együtt országos politikai tanácsa nem a közzétételét megelőzően fogadta el – közölte az ÁSZ. Ugyanakkor az Együtt beszámolójának és pénzügyi kimutatásának adatai a számviteli törvény előírásának megfelelően megegyeztek a könyvviteli nyilvántartások adataival.
Szigetvárinak is intézkedési tervet kell készítenie
Néhány hiányosság ellenére a párt számviteli rendszerének szabályozása, gazdálkodása és könyvvezetése megfelelt a számviteli törvénynek. Betartották a gazdálkodással összefüggő egyéb jogszabályi előírásokat is, az ellenőrzési rendszer rendben működött – állapították meg.
A működéséhez az Együtt is szabályszerűen igénybe vehető forrásokat használt fel, a vagyonhasználat szabályos volt. Az ÁSZ javaslatokat tett Szigetvári Viktornak, az Együtt elnökének is, akinek ezek alapján ugyancsak 30 napon belül kell intézkedési tervet készítenie. Az ÁSZ törvényi felhatalmazás alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok gazdálkodását.
Magyar Péter egyszerre utasítja el a migrációs paktumot és keres kompromisszumot az EU-val, miközben milliárdos bírság és befagyott források nehezítik a helyzetet. Az új kormány előtt kemény döntés áll: engedmény vagy konfrontáció Brüsszellel. De mi is az a migrációs paktum? Most mindent elmondunk!
A Demokratikus Koalíció súlyos veresége után még nagyobb válságba került: a párt parlamentből való kiesését követően lemondott a teljes vezetés, miközben információink szerint kilépési hullám indulhat el az önkormányzati szinten is.
Az EU nem fog megvédeni sem minket, sem a népet némi kis antidemokratikus rendezkedéstől.
Az Alapjogokért Központ országgyűlési választás előtt készült, országosan reprezentatív felmérése szerint a Fidesz-KDNP a biztos szavazó pártválasztók körében 44.5, míg a Tisza Párt 42 százalékon állt, a Mi Hazánk pedig 7 százalékot ért el.
Ment a ködszurkálás.
Dobrev Klára legújabb Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy a korábban megnevezett két, tiszás politikus – Gerzsenyi Gabriella és Hajdu Márton – mellett további három személyt is azonosítottak, akik az Európai Bizottságnál kémkedtek.
A DK első embere azonnali válaszokat követel.
Hónapokon át ment a hergelés.
Az Eurostat szerint 2016 óta mindössze 2 olyan évünk volt, amikor a magyar reálkereset növekedése nem volt benne a legjobb öt tagállam között.
