A társadalmi mobilitás csökkenését kifogásolta a Jobbik a mostani felsőoktatási felvételi statisztikáit értelmezve. Több mint tízezer fővel csökkent hat év alatt a szeptemberben állami képzést elkezdők száma az egyetemeken. A párt a Fidesz oktatáspolitikáját hibáztatja: a meritokráciát és a szegények továbbtanulási lehetőségeit hiányolták. Dúró Dóra egy abakuszt vitt be az oktatási államtitkárságba tiltakozásul.
A Jobbik azt kéri a kormánytól, hogy ne zárja el a felsőoktatásba kerülés lehetőségét a fiatalok előtt, hanem tárja minél szélesebbre az intézmények kapuit. Dúró Dóra, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: egy szegény fiatalnak ma nehezebb bejutni a felsőoktatásba, mint 2010-ben volt, akkor ugyanis 68 ezren kezdhették meg államilag finanszírozott képzésben tanulmányaikat, míg most alig több mint 57 ezren.
Értékelése szerint ez a társadalmi mobilitás szűkülését jelenti és egy elhibázott oktatáspolitika következménye. Megjegyezte: az állami fenntartó létrehozásával a közoktatásban sem csökkentek a különbségek. A Jobbik szerint nem a pénztárcának kell meghatároznia, hogy valaki tovább tud-e tanulni, hanem a szorgalomnak, a megszerzett tudásnak és a képességeknek – hangoztatta a politikus.
Elvesztett álmok
Dúró Dóra kitért arra is, hogy egy diploma megszerzése az államnak és az egyénnek is megéri. Kifejtette, hogy az állam később a magasabb adók és járulékok miatt jut többlethez, az egyén pedig könnyebben talál munkát. Hozzátette: a felsőfokú végzettség jelentős bérelőnyt jelent a középfokúhoz képest.
Az oktatási államtitkárság épülete előtt tartott tájékoztatón a párt aktivistái táblákat tartottak fel, amelyeken egyebek mellett az szerepelt, hogy „Nem narancs kell, hanem Alma Mater!”, „Ha fizetnem kell, annyit is érek?”, illetve „Álmodtam egy világot magamnak, megállítottak a kapui előtt!”. Dúró Dóra egy abakuszt vitt be az épületbe, azt kérve, az illetékesek lássák meg a valós felsőoktatási számokat.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az elemző kiemelte, hogy az újdonság varázsa elmúlt, most már a Tisza Párt vezérénél, majd hangsúlyozta, hogy ideje volna újítania.
Korábban kiderült, hogy több bíró is szerepel a Tisza Párt politikai aktivistái számára készült applikáció adatbázisában.
A miniszterelnök főtanácsadója rámutatott, a Tisza Brüsszel kérésének megfelelve leválna az olcsó energiáról, ezzel emelkednének a rezsidíjak, valamint adót kellene fizetni a kutyák és a macskák után.
Fodor Gábor az Indexnek arról is beszélt, hogy a választás kimenetelét nem a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést.
Érdemes megjegyezni: a Magyar Társadalomkutató nevű intézet volt a 2022-es választás előtt a legpontosabb kutatóintézet.
Az Európai Unió vezetése már meg is találta a gyógyírt: még több jogkört vonnának el a tagállamoktól.
A paksi bővítés lehet az apropó.
