Terrorveszélyhelyzet esetén a Magyar Honvédség felkészített erőit is be lehetne vetni a legújabb alaptörvény-módosítási javaslat szerint, amelyet zárt ülésen tárgyalt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága – tájékoztatta az újságírókat az ülést követően Simicskó István honvédelmi miniszter.
A terrorizmus ellen mindenkinek, minden eszközzel küzdenie kell, ehhez szükséges az alaptörvény Országgyűlés előtt lévő módosítása – emelte ki a honvédelmi miniszter pénteken az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülése után újságírók előtt. A zárt ülésen a két testület azt az alaptörvényt módosító javaslatot tárgyalta, amelynek nyomán az alkotmány új különleges jogrenddel, a terrorveszélyhelyzettel egészülhet ki. Ennek elrendelése esetén a Magyar Honvédség erőit is igénybe lehetne venni az ország biztonságának garantálása érdekében.
A honvédelmi miniszter azt mondta: tartalmas és értékes bizottsági ülést tartottak, amelyen sok kérdés merült fel; leginkább arról kérdezték, hogy milyen konkrét esetekben rendelnék el a terrorveszélyhelyzetet. Felidézte, hogy a javaslatról az elmúlt időszakban számos egyeztetést tartottak a Honvédelmi Minisztériumban, és a pártok is megfogalmazták különböző javaslataikat, amelyeket döntő többségében beillesztették a koncepcióba.
Simicskó István kiemelte: az alaptörvény-módosítása azt a célt szolgálja, hogy terrorizmussal szemben a kormány megtehesse a szükséges intézkedéseket, s ha a rendőrség erői nem elegendőek, a Magyar Honvédség arra felkészített erőit is igénybe lehessen venni. „Mindannyian látjuk és érzékeljük”, hogy napjainkban más a harceljárás, a taktika, a terrorizmus is változott, s mindezekre új típusú válaszokat kell adni – érvelt Simicskó István, aki szerint a 21. században a terrorizmus jelenti a „legkomolyabb veszélyt”.
A szabadságjogok korlátozása kapcsán feltett kérdésre Simicskó István kiemelte: biztonság nélkül nincs szabadság. Meg kellett találni annak a mértékét, amellyel a szükségesség és arányosság figyelembe vételével garantálható az emberek biztonsága. E tekintetben jelentősen módosítottak az eredeti elképzelésen, a szabadságjogok legszűkebb mértékű korlátozását teszi lehetővé a javaslat – ismertette a tárcavezető, reményét fejezve ki, hogy valamennyi jó érzésű parlamenti képviselő támogatni fogja az alaptörvény-módosítási javaslatot és a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagját.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A Második Reformkor (2RK) elnöke három fő kérdést fogalmazott meg a miniszterelnök felé, sőt, népszavazást is javasolt.
Különben úgy járnak, mint az olasz fasizmus, amire ránézett Göbbels doktor, és azt mormogta magában, hogy ez félmunka.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
A tudományos és technológiai miniszter szerint nem kár a jobboldali propagandistákért, és „miközben a NER vergődik”, az ország közösen új jövőt építhet.
Elmarad a Velencei Bizottság tervezett budapesti látogatása, miután a magyar kormány nem biztosított lehetőséget a találkozókra – erről Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője számolt be. A vita hátterében az áll, hogy a nemzetközi jogi testület a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos alkotmányos kérdéseket vizsgálná.
A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az Alaptörvény nem jogszabály, ezért annak módosítását nem szükséges indokolni.
A brit miniszterelnök a lemondása után már ki is nézte az új pozícióját.
