Európa semmi esetre sem járulhat hozzá a nemzetek széteséséhez, tiszteletben kell tartania a nemzeteket, azok döntenek a jövőjükről, a sorsukról – indokolta Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter, miért nem támogatják, hogy az EU tárgyalásokat kezdjen a skót kormánnyal arról, hogyan maradhatna EU-tag az ország a Brexit után is.
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter csütörtökön megerősítette, hogy Párizs nem szeretné, ha a brit uniós kilépést ellenző skót kormány és az Európai Unió között tárgyalások kezdődnének arról, hogyan maradhatna Skócia a közösség tagja. „Európa semmi esetre sem járulhat hozzá a nemzetek széteséséhez, tiszteletben kell tartania a nemzeteket, azok döntenek a jövőjükről, a sorsukról” – mondta a francia diplomácia vezetője a France2 közszolgálati televízióban. „Ez rendkívül fontos, különben nincs európai egység” – tette hozzá.
Az Egyesült Királyság uniós tagságának feladását eredményező, június 23-án tartott referendumon az országos eredménnyel ellentétben a skót szavazók 62 százaléka támogatta az ország bennmaradását, míg 38 százalék voksolt a kilépésre.
Szerdán Brüsszelbe látogatott Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, aki Martin Schulz európai parlamenti elnökkel és Jean-Claude Junckerrel, az uniós bizottság elnökével tárgyalt. A megbeszéléseket követően a skót kormányfő kijelentette: Skócia szándéka az, hogy az Európai Unió tagja maradjon. Megismételte azon kijelentését, hogy a skót nép akaratával ellentétes lenne, ha az Egyesült Királyság kilépésével együtt Skóciát is „eltávolítanák” az európai közösségből. A megbeszélés után a miniszterelnök biztatónak nevezte a találkozót, jóllehet elismerte, hogy nem lesz „könnyű útja” Skóciának.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő viszont azonnal jelezte, hogy Spanyolország teljes mértékben ellenez bármiféle tárgyalást a lehetséges EU-tagságról az Európai Unió és Skócia között. Madrid régóta vehemensen ellenzi a skótok függetlenedését, mert attól tart, hogy ez precedenst teremtene a Spanyolországban – különösen Katalóniában – aktív szakadár mozgalmak számára.
Francois Hollande francia államfő pedig azt mondta, hogy nem kezdődhetnek külön tárgyalások „az Egyesült Királyság részével”. „A (Londonnal folytatott) tárgyalás függvényében lehet majd előrevetíteni azokat a helyzeteket, megoldásokat, amelyek Skóciát érintik” – fogalmazott a francia elnök.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A brexitnépszavazás óta eltelt tíz év nem úgy alakult, ahogy sokan remélték. A brit elit soha nem bocsátotta meg a szavazóknak, hogy a kilépés mellett döntöttek, és az elmúlt évtized azzal telt, hogy a távozás gyakorlati lépéseit akadályozta.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
A francia hatóságok bejelentették a nyilvános alkoholfogyasztás és -értékesítés tilalmát Párizsban, hogy enyhítsék a főváros kórházaira nehezedő nyomást a hőhullám idején.
Az Europol felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokat bűnügyi nyomozásokra ösztönözze.
Franciaország a valaha mért legforróbb napjait éli, Spanyolországban is 40 fok körül jár a nappali hőmérséklet.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.