Az Európai Bizottság nem erőszakolhatja ki a kvótát elutasítók pénzbüntetését – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János továbbá a minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként. A miniszter azt is elmondta, hogy akár már idén betilthatnak egyes dohánytermékeket az országban.
Az Európai Bizottság (EB) nem erőszakolhatja ki sem a kötelező kényszerbetelepítési kvótát, sem az azt elutasítók pénzbüntetését – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát.
A tárcavezető egyúttal az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet.
Lázár: A cél a minőség javítása
Lázár János a minőség javítását jelölte meg az oktatásban történő átalakítások céljaként. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a szakképzés átalakításáról szólva közölte: céljuk az, hogy a szakgimnáziumok elvégzése után a diák érettségi birtokában dönthessen arról, hogy munkába áll vagy továbbtanul.
A miniszter budapesti sajtótájékoztatóján közölte, azt szeretnék, hogy a magyar iskolarendszer Európa egyik legjobbja legyen. Megerősítette, hogy 2018 őszére felülvizsgálják a nemzeti alaptantervet, és a rendszert úgy alakítják át, hogy lesz egy a szaktárca alá rendelt Klebelsberg oktatási központ, amely alatt 57 tankerületi központot alakítanak ki. Hozzátette: változni fog az iskolaigazgatók jogköre is.
Lázár János szólt arról is, hogy a szakiskolákból szakközépiskolák, a szakközépiskolákból szakgimnáziumok lesznek. Az átalakítás egyik okaként említette, hogy ma a szakközépiskola elvégzése után plusz egy évet kell tanulni a diáknak, hogy munkába állhasson.
Lehetőségünk van visszakerülni a nemzetközi buszgyártás térképére?
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése szerint a következő időszakban elfogadandó nemzeti közlekedési stratégia célja a tömegközlekedés minőségének javítása, olyan átalakítás, amely élhetőbbé teszi az országot. Lázár János elmondta, az elmúlt hat év gazdasági tevékenysége lehetővé teszi, hogy a magyar autóbuszgyártást visszategyék a nemzetközi buszgyártás térképére. Mára már létezik egy olyan magyar buszgyártó kapacitás, amely a tömegközlekedésben bekövetkező változások, beszerzések esetén biztosítja a magyar ipar érdekeinek érvényesülését –mondta.
A miniszter hozzátette, a közlekedési stratégia azzal is számol, hogy a tömegközlekedést üzemeltetőkkel – például önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzatokkal, állami cégekkel – értelmes együttműködés valósuljon meg, amelynek következménye a nemzeti ipar erősödése lesz.
Dohánytermékeket tilthatnak be Magyarországon
A miniszter közlése szerint rövid időn belül – akár még idén – betilthatnak egyes dohánytermékeket Magyarországon, és egységes csomagolást is bevezetnek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az egészség védelmével, a dohányzók számának csökkentésével indokolta a lépést. Kifejtette, hogy az egységes csomagolással a reklámozásnak akarják elejét venni.
A tiltás pedig azokra a termékekre vonatkozna, amelyek gyümölcs-, fűszer- vagy gyógynövényadalékot, ízesítést tartalmaznak. A tiltott körbe tartoznak majd a mentolos cigaretták és a kapszulás dohánytermékek.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
A főpolgármester arra kéri az autósokat, inkább tömegközlekedéssel menjenek pénteken.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
Szentkirályi Alexandra bemutatta Budapest ötéves „drogstratégiájának” egyes részleteit.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
