Győrben tartották a Modern Vállalkozások Programja - Vállalkozz Digitálisan! nyitókonferenciáját. A kamara, a Kormányzati Fejlesztési Ügynökség és az Informatika a Társadalomért Egyesület közös programjának célja, hogy elősegítse legalább háromezer kis és közepes vállalkozás digitalizációját.
A digitális eszközök használata, alkalmazása a fenntartható gazdaság kulcsa, amellyel a gazdasági növekedés is felgyorsítható - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön Győrben, a Modern Vállalkozások Programja - Vállalkozz Digitálisan! című projekt nyitókonferenciáján, amelyet a kamara, az Informatika a Társadalomért Egyesület (Infotér) és a Kormányzati Fejlesztési Ügynökség által szervezett.
Az elnök jelezte, hogy a kormányzati program keretében 127 településen mutatják be a mikro-, kis- és közepes vállalkozások digitalizációját elősegítő lehetőségeket. A találkozókon a vállalkozókat tanácsadással segítik, emellett egy olyan minősítő rendszerbe is szeretnék bevonni őket, amely segítségével öt százalék többletforrást kaphatnak a pályázatokon. Parragh úgy látja, a hazai kkv-k jelentős része nem használ digitális technológiát, ez nagy versenyhátrányt jelent számukra, mert ma a tudás és a határok lebontása a digitális világban érhető el a legkönnyebben.
Több mint háromezer kkv-nak akarnak segíteni
Soltész Attila, az Infotér elnöke a Mandinernek arról beszélt, hogy elgondolkodtató, miért vagyunk még Bulgáriához és Romániához képest is lemaradva a digitalizáció egyes területein az uniós értékelések szerint. Soltész szerint a program Modern Vállalkozások Programja - Vállalkozz Digitálisan! lényege a kkv-k szemléletformálása, az a cél, hogy több mint háromezer vállalkozást érjenek el a tervezett 127 rendezvényen, és folyamatos tanácsadással is segítsék a fejlesztéseiket.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program végrehajtásáért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos hangsúlyozta: a kormánynak az a meggyőződése, hogy a digitalizáció összetett, átfogó társadalmi jelenség, amelyre nem technológiai, vagy gazdasági kérdésként kell tekinteni, hanem mint olyan jelenégre, ami a mindennapokat átszövi. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délelőtti bejelentésére is, amely szerint 2017. január 1-jétől a kormány a jelenlegi 27 százalékról 18 százalékra, 2018. január 1-jétől pedig 5 százalékra mérsékli az internethasználat általános forgalmi adóját.
Debrecen és Győr is kiemelt helyszínek
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára arról beszélt a konferencián, hogy a kormány abból indul ki, hogy hamarosan minden magyar munkahelyen szükség lesz digitális tudásra. Ezt szolgálja egyebek között az a képzési program is, amely keretében összesen kétszáz hátrányos helyzetű ember számára oktatnak digitális kompetenciákat. A képzés pilot programja már elkezdődött az Alföldön, szeptembertől pedig országszerte elindul.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak több mérnökre és informatikusra van szüksége, ezért hamarosan elindul a szakok népszerűsítését szolgáló pályaorientációs program is. Ennek Budapest és Debrecen mellett Győr lesz az egyik kiemelt helyszíne.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az 55 ezres stadionba 2600-an mentek ki a presztízsmeccsre.
Újabb megszorítások.
Meg is fogadtak egy tanácsot.
A százezres elérésű, Orbán-fóbiás erdélyi újságíró-influencer Lázár János megszólalására akart ráakaszkodni egy állítólagos rasszista történettel, aztán szembejött a valóság.
Példátlan ítélet, példás reakció!
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
