Hétfő reggel óta ügyeletet tart az MSZP a Nemzeti Választási Iroda épülete előtt, mert úgy tudják, hogy a Kúria szerdán fog jogerősen dönteni a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekről. Előfordulhat tehát, hogy újra használni kell az időbélyegzőt.
Az MSZP már hétfő reggel óta ügyeletet tart a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti épülete előtt, mert a párt információ szerint a Kúria szerdán dönt a vasárnapi boltzárral kapcsolatos beadványokról – közölték a párt politikusai hétfőn Budapesten, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
A szocialista Nyakó István, aki a vasárnapi boltzárral kapcsolatban másodikként adott be népszavazási kezdeményezést február 23-án, azt mondta, mivel a Kúria többféle döntést hozhat, előfordulhat, hogy újra használni kell az NVI időbélyegzőjét, hogy népszavazási kérdésüket beadják. Ennek azért van jelentősége, mert a jelenleg hatályos jogszabályok szerint egy tárgykörben csak egy kérdést, az elsőként benyújtottat hitelesítik. Legutóbb a vasárnapi zárva tartás ügyében a herceghalmi polgármester felesége megelőzte kérdése benyújtásával a szocialista Nyakó Istvánt, miután rejtélyes kopasz, kigyúrt férfiak jelentek meg az NVI előterében elhelyezett időbélyegzőnél.
Nyakó beszámolt arról, hogy pénteken jogi képviselőjével a Kúrián tekintette meg az eljárás irataiba. Akkor tudták meg, hogy szerdán dönt a bíróság felülvizsgálati kérelmeiről. Hozzátette: azt a tájékoztatást kapta, hogy most már előre csak az ügyfelekkel közlik a döntés időpontját. Mint mondta, nem teheti meg, hogy eltitkolja azt a tényt, hogy szerdán „a demokrácia kérdésében egy meghatározó jelentőségű döntés fog születni”.
Nyakó István szerint a Kúria dönthet úgy, hogy a vasárnapi boltzár ügyében elsőként népszavazási kérdését benyújtó Erdősi Lászlóné kezdeményezését hitelesíti. Dönthet úgy is, hogy Erdősiné kérdését elutasítja, míg a szocialisták kérdését hitelesíti. Viszont a Kúria határozhat úgy is, hogy mind a két kérdést elutasítja. Utóbbi esetben ismét az NVI elé kell menni, és „újra kell játszani” a február 23-án történteket – közölte.
A politikus azt mondta, hétfő hat órától 24 órás ügyeletet tartanak az MSZP politikusai, aktivistái, amíg a Kúria döntéséről tudomást nem szereznek.
Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke közölte, bárhogy is dönt a bíróság, tudni akarják, kik a február 23-án és az azt követően történtek felelősei. Szerinte az NVI és a Nemzeti Választási Bizottság tagjai nem tartották be köztisztviselői esküjüket: hivatali kötelességeiket nem részre hajlás nélkül, nem lelkiismeretesen, nem becsületesen és nem a jogszabályoknak megfelelően teljesítették. Reméli, hogy a Kúria tisztában van azzal, nem csupán két beadvány ügyében döntenek, hanem arról is, hogy a magyar állampolgárok bízhatnak-e a jogállamban – mondta.
A kormány egyébként már benyújtott egy törvényjavaslatot, amely kiküszöbölné a népszavazások kezdeményezésekor jelenleg még érvényben lévő párhuzamossági moratóriumot. A parlament előtt fekvő javaslat szerint ezután párhuzamosan lehetne aláírást gyűjteni több azonos tárgyú kérdésben is (ha azok egyébként a feltételeknek megfelelnek, tehát egyértelműek és nem ütköznek tiltott tárgyba). Az ilyen párhuzamos kezdeményezések esetén a javaslat szerint arról a kérdésről lehetne majd a népszavazást tartani, amelyhez előbb sikerült összegyűjteni a kétszázezer támogató aláírást.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A brexitnépszavazás óta eltelt tíz év nem úgy alakult, ahogy sokan remélték. A brit elit soha nem bocsátotta meg a szavazóknak, hogy a kilépés mellett döntöttek, és az elmúlt évtized azzal telt, hogy a távozás gyakorlati lépéseit akadályozta.
A svájci választók elutasították a Svájci Néppárt kezdeményezését, de a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint a szoros eredmény azt mutatja: a bevándorlás továbbra is az ország egyik legfontosabb politikai törésvonala.
A legutóbbi felmérések rendkívül szoros küzdelmet mutatnak: az ellenzők táborát jelenleg 52 százalékra mérik, de a bizonytalan szavazók döntőek lehetnek.
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
A szeparatisták szerint Alberta többet ad Kanadának, mint fordítva.
Ha a tízmilliós határt mégis átlépnék, a svájci hatóságoknak akár az Európai Unióval kötött szabad mozgásról szóló megállapodások felmondását is mérlegelniük kellene.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.