Nézőpont Intézet: lemorzsolódhat a Jobbik-tábor radikális fele

2016. április 27. 15:41

A belső ellenzék kizárásával a Jobbik a radikális szavazóinak lemorzsolódását kockáztatja, márpedig ez a Jobbik-szavazók 44 százalékát jelenti – derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből.

2016. április 27. 15:41

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Jobbik szimpatizánsainak majdnem fele (44 százaléka) radikálisnak tartja magát, és ők lemorzsolódhatnak, amiért Vona Gábor pártelnök ki akarja szorítani az elnökségből belső ellenzékét. A szervezetnek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írták, hogy míg a Jobbik-szimpatizánsok nélküli teljes felnőtt népesség mindössze 14 százaléka határozza meg magát radikálisként, addig a Jobbik-táboron belül 44 százalékos ez az arány.

Úgy fogalmaztak, hogy Vona Gábor „kockázatos lépésre szánta el magát” a belső ellenzék elnökségből való kiszorításának szándékával. A pártelnök taktikája komoly töréshez vezethet, hiszen a belső ellenzéket leginkább a párt radikális szárnyához sorolt pártvezetők jelentik – írták. Hozzátették: a radikális pártvezetők háttérbe kerülésével lemorzsolódhatnak a Jobbik-tábor majdnem felét kitevő radikális szimpatizánsok, és kérdéses, hogy a teljes felnőtt népesség körében magát mérsékeltként meghatározó szélesebb választói réteg mekkora részét tudja a párt támogatói közé vonzani Vona Gábor.

A Nézőpont Intézet az áprilisi pártpreferenciákat is ismertette. A teljes felnőtt népességen belül a Fidesz-KDNP 29 százalékon áll. A Jobbik támogatottsága 11, az MSZP-é 10, a DK-é és az LMP-é 4-4, az Együtté 2, a PM-é 1, míg az egyéb pártoké 2 százalékos. A rejtőzködők és nemszavazók összességében 37 százalékot tesznek ki. A „legvalószínűbb listás eredmények” alapján a Fidesz-KDNP 40, a Jobbik 26, az MSZP 13, a DK és az LMP 7-7, az Együtt 3, a PM pedig 1 százalékon áll. A még Vona Gábor bejelentése előtt készült kutatásban „a Jobbik szimpatizánsai láthatóan jóval aktívabbak voltak, mint az MSZP-támogatók”. Kérdés, hogy a következő hónapban miként alakul a Jobbik legvalószínűbb listás eredménye a radikális szimpatizánsok esetleges elbizonytalanodása esetén –írták. 

A Heti Válasz megbízásából készített telefonos közvélemény-kutatást április 15-20. között végezték ezer ember megkérdezésével. A minta reprezentatív, ezerfős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék – olvasható a közleményben. Vona Gábor pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy a jelenlegi alelnökök közül – elnöki jogkörével élve – nem támogatja Novák Előd, Apáti István és Szávay István újrázását. Döntését véglegesnek nevezte.

Összesen 206 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
moricka13
2016. április 28. 07:13
Mirkóczky ! A Jobbikért? Aggódik a fene! Annál azért bonyolultabb a dolog, mint ahogyan most el akarja cukiskodni.
Mindjárt
2016. április 28. 05:45
Nézzétek meg az arcokan a fenti képen. Fiatal magyar emberek. Ezek tiszták és a lelkük nem rohadt el a kádár rendszerben. Ezeké a jövő. --------------------- Nézzétek meg az arcokat a Fidesz és az MSZP/DK fényképein. A kádár diktatúrából hátramaradt, agyhalott pártkatonák akik nem képesek elképzelni mást csak kommunistákat a nyakukon. Nekik vagy a szemkilövető vagy a felcsúti cigány kell. Nekik nem kell tiszta, magyar vezető. Ezeké a jelen és 10-15 évig még ezek lsznek hatalmon.
Mindjárt
2016. április 28. 05:36
"Nézőpont Intézet: lemorzsolódhat a Jobbik-tábor radikális fele" Ez csak akkor lenne veszteség ha a lemorzsolodó "radikális fél" egyszerüen csak lemorzsolódna, Ha egy másik pártot alapítanának és elég szavazatot nyernének, hogy bejussanak a parlamentbe akkor az hasznos lenne a nemzeti oldalnak. Soha se gondoltam, hogy a nemzeti oldalt csak egy párt képviselheti. Csak arra ineném őket, hogy ne egymás ellen dolgozzanak és ne egymást csapkodják hanem továbbra is koncentráljanak arra, hogy a kommunista, tolvaj Fidesz és a kommunista, tolvaj MSZP/DK a nemzet igazi ellensége.
gudmen
2016. április 28. 00:34
1948. április 3. és 1952. június 30. között a tervben részt vevő 17 európai ország összesen 14 milliárd dollárnyi segélyt kapott – elsősorban amerikai áru formájában. Mai szemmel a 14 milliárd dollár nem tűnik soknak egy világháború pusztította kontinens gazdaságának életre keltésére, az összeg valódi nagyságának megítéléséhez azonban érdemes figyelembe venni, hogy 1946 őszén egy amerikai dollár 11 forint 70 fillért ért. 1946 végén 1 uncia = $38.25[1] Ez ma $1615, az 1946-os érték 42-szerese, tehát az akkori 14 az a 2011 évi áron számolva kb. 600 milliárd USD. kb 500 milliárd EUR magyarország: 65 Mrd Eur lengyelország 300 Mrd Eur csehország: 40 Mrd Eur szlovákia 30 Mrd Eur
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!