Láncreakció: parázs vita folyt Paks2-ről Csernobil évfordulóján

Zlinszky János, környezetjogász, a beszélgetés moderátora nem volt könnyű helyzetben az Ökopolisz Alapítvány által szervezett keddi kerekasztal beszélgetésen, amelyen a harminc évvel ezelőtt történt csernobili atomerőmű-baleset mai tanulságairól volt szó.

Ahogy elkezdődött a beszélgetés, már látszott, hogy a két meghívott közszereplő, Szél Bernadett, LMP-s képviselő és Aszódi Attila, a Paks2 beruházás kormánybiztosa nem lesznek egymással partnerek.

A kerekasztal-beszélgetés másik két résztvevője, Kerekes Lajos, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója, valamint Perger András, a Greenpeace képviselője még koncentráltak a felvetett kérdésekre, azonban Szél és Aszódi egyre élesedő különvitát folytattak Paks2 ügyében.

Szél: Paks2 drága, nem biztonságos és különben is zöld energiára lenne szükség

Szél Bernadett a vita kezdetén felidézte: Csernobil idején a rendszer el akarta tussolni a történteket, azonban már akkor „észbe kellett volna kapni”, ugyanis az atomenergia nem üzemeltethető biztonságosan. Az LMP politikusa kijelentette: a világ fejlettebbik fele már ennek megfelelően gondolkodik, nem úgy, mint mi magyarok. Paks2-t ugyanis annak ellenére is megépítik, hogy kétszer annyiba fog kerülni, mint az eredeti tervek szerint került volna. Ráadásul a beruházás nem is felel meg a terrorveszély kihívásainak, a kormány ugyanis „ezeket a biztonsági eszközöket nem vásárolta meg”. Szél Bernadett ezután felolvasott egy részletet abból a parlamenti bizottsági jelentésből, amely a 2003-as paksi üzemzavarról szólt. A jelentés értelmében a lakosság csak napokkal, de a katasztrófaelhárítás is csupán fél nappal az üzemzavar fellépése után értesült az ügyről. Ez pedig azt veti fel, hogy egy súlyosabb eset akár katasztrófához is vezethetett volna – idézte Szél Bernadett a jelentést.

Aszódi Attila kormánybiztos az ellenzéki képviselőre reagálva rögtön ténybeli csúsztatásokról beszélt. A Csernobil típusú reaktorok ugyanis elmondása szerint egészen mások és nagyon veszélyesek a paksihoz képest, ráadásul nem csak a tervezési problémák, hanem a fegyelmezetlenség és az üzemeltetési hibák is hozzájárultak a katasztrófához – mutatott rá Aszódi. Az atomenergia azonban nélkülözhetetlen a villamosenergia-ellátáshoz, hiszen az Európai Unió ellátásának is 30 százalékát az atomerőművek adják – tette hozzá.

Szél Bernadett szerint viszont „egyértelműen a zöld energia felé kellene nyitni”, a geotermikus energia, a napenergia és a szélenergia ugyanis egyaránt rendelkezésre állnak. Magyarországon azonban teljesen rossz az irány, mert például adóztatjuk a napelemeket. A megújuló energia helyett az atomenergiára koncentrálunk, holott máig lényegében nem megoldott a kiégett fűtőelemek biztonságos tárolása. Nem veszi ugyanis a kormányzat figyelembe, hogy egy energiahordozó árát hosszú távon „bölcsőtől a sírig” ki kellene számolni. Az LMP képviselője arról is beszélt, hogy energiatakarékosságra is szükség van a megújuló energia mellett. Az el nem használt energia a legolcsóbb és legbiztonságosabb, „segíteni kell az embereket, hogy spórolni tudjanak”. Egy századvéges tanulmány szerint nagyon sok energiát lehetne például spórolni a lakások jobb szigetelésével – állította Szél.

Aszódi: A villamos energia jövője az atom

A kormánybiztos erre azzal vádolta meg az ellenzéki politikust, hogy mellébeszél: „Ne vicceljen már, ön azt mondja, hogy a lakások hőszigetelése arra jó, hogy energiát spóroljunk; de ez hogy jön az áramellátáshoz és az atomenergiához?” Aszódi Attila szerint ha az ellátásbiztonság nem lenne meg, akkor a háztartásokban olyan alternatív megoldások lennének, mint például a benzines villanygenerátorok, ezek pedig jóval több környezetkárt okoznak. „Ön azt mondja, hogy geotermikus energia, nap- és szélenergia kell”, ezek azonban nem jelentik a villamos energia jövőjét – ellenkezett a kormánybiztos Szél Bernadettel. „A geotermikus energia ugyanis nem alkalmas villamosellátásra. A szél nem fúj állandóan, a napenergia korlátja pedig, hogy a nap este nem süt, bár ezt itt lehet, hogy sokan elfelejtik” – mondta mosolyogva Aszódi. Ez utóbbi mondatokra a közönségből többen is felhördültek.

Szél Bernadett reagálásában felidézte, hogy szocialista kormányzás alatt Szily Katalin elé vitt egy olyan tervezetet, amely igenis megoldást jelentett volna a fosszilis energiahordozókkal szemben. Ekkor azonban a következő választ kapta: „Ne sértődjön meg képviselő asszony, de ez nem oldja meg a villamosellátást”. Szél ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy nem szeretne mást, mindössze megvizsgálni a megújuló energia lehetőségeit. Ez ugyanis szerinte egy teljesen más világ: „Észre kellene venni, hogy ez a 21. század”. A biztonsági előírások szigorodásával ugyanis egyre drágább az atomenergia, a megújuló energiahordozók tömegtermelésével pedig egyre olcsóbb az alternatív energia – mutatott rá az LMP-s képviselő. Aztán Aszódihoz fordulva több tiszteletet kért: „Értem, hogy ön a paksi bővítése kormánybiztosa, de ne mondjon olyat, hogy félretájékoztatom az embereket, mert maga egy olyan kormánynak dolgozik, aki nem ad semmi tájékoztatást Paks2-ről.”

Titkos vagy nem titkos Paks2?

Válaszában Aszódi Attila arról beszélt, hogy ő kormánybiztosként igenis intenzíven kommunikál Paks2-ről, így nem igaz, hogy ne lenne tájékoztatás a beruházásról. Arról is beszélt, hogy a Paks2 szerződés értelmében 11 ezer különböző biztonsági követelménynek kell megfelelniük az oroszoknak. A beruházás pedig így nemhogy csak összhangban van az európai joggal, hanem a létező legmodernebb megoldást is jelenti. A megújuló energiaforrásokra kitérve a kormánybiztos rámutatott: Paks2-vel csupán fent akarják tartani a jelenlegi termelési arányt, az atomenergia aránya ugyanis jelenleg negyven százalék az áramellátásban Magyarországon. „Hatvan százalék elég kell, hogy legyen a megújuló energiahordozóknak.” Az igaz, hogy felelősen kell alkalmazni az atomenergiát, – ismerte el – ,ugyanakkor Magyarországon a feltételek ehhez adottak.

Szél Bernadett erre úgy reagált: a kormány nem fenntartotta, hanem megduplázta az atomenergia-kapacitást, ugyanis a korábbi reaktor még egy ideig párhuzamosan fog működni az újjal. Ehhez képest azonban megújuló kapacitások nem épülnek, mert elfojtják a lehetőségeket. Szél szerint most kellene elgondolkodni azon, hogyan lehet átállni a megújulóra és leszerelni a régit, ehelyett a kormányzat az atomenergiába fektet. „Azok a technológiák fejlődnek, amelyet támogatnak” – mutatott rá. Azt is nehezményezte az LMP-s politikus, hogy olyan projekt Paks2, amelyről Brüsszelben és Moszkvában is többet tudnak, mint Magyarországon, ugyanis 30 évre titkosították a szerződést, holott „ez nem államtitok”. 

Azért volt kerekasztal-beszélgetés is...

Szél Bernadett és Aszódi Attila Paks2-ről szóló csörtéjével párhuzamosan a kerekasztal többi résztvevője, Perger András, Kerekes Lajos és Zlinszky János az atomenergia lehetőségeiről és fenntarthatóságáról beszélgettek.

Csernobil tanulságaira kitérve Perger András a Titanic esetét idézte fel: amikor megépítették az óriáshajót, azt mondták, nem fog elsüllyedni. Ehhez képest elsüllyedt. A Greenpeace képviselője szerint sokan azt gondolták, hogy az atomenergia veszélytelen, ez így történt Csernobil, majd Fukusima esetében is.

Kerekes Lajos közgazdász arról beszélt, hogy mindig alázattal kell viszonyulnia az embernek a szakmájához, hiszen nem lehet minden titkok tudója. A csernobili katasztrófához ugyanis az alázat hiánya is vezetett. Ugyanakkor Kerekes közgazdászként az atomenergiát legitim energiaforrásnak tekinti, amelynek persze vannak kockázatai. 

Milyen szempontok fontosak az atomenergia kezelésében?

Zlinszky János kérdésére felelve azt is elmondta Kerekes, hogy három fontos szempontnak kell megfelelni az atomenergia hasznosításánál: az ellátás biztonságának, a gazdasági versenyképességi szempontoknak, valamint a környezeti fenntarthatóságnak. A szakember szerint e három szempont fontossági sorrendje változott az idők során, de ha esetleg állandó is lenne, akkor is óriási a bizonytalanság a villamosenergiai beruházásokkal kapcsolatban. „Nehéz előrejelezni a kereslet nagyságát és a technológiai fejlődést”, továbbá nehéz integrálni az alternatív energiahordozókat az energiamixbe – mutatott rá a kutató. Így azt a következtetést vonta le: lehetetlen most megmondani, hogy egy-egy beruházás megéri-e vagy sem.

Ezzel némileg ellentétesen vélekedett Perger András, aki szerint kiemelten fontos terület a klímaváltozás, emiatt a karbonmentesítésre kell elsősorban koncentrálni hosszú távon. Ugyanakkor az atomerőművek leépítése is igen fontos, ugyanis vannak gyorsabb és hatékonyabban elérhető energiaforrások. Elmondása szerint gyorsan kell megoldani az energiaproblémát, az atomenergiával pedig az a probléma, hogy „túl hosszú lefutású projektekről van szó”; és egyébként is inkább le kellene őket állítani, mert nagyon veszélyesek. 

A megújuló energia áraival nehéz versenyezni

A moderátor kérésére Kerekes Lajos arra tért ki végül, hogy az egyes villamosenergia-hordozók európai követelményrendszerei mennyiben különböznek. A szakértő szerint nagyon alacsonyak a villamosenergia-piacon az árak, ezért sokszor nem gazdaságos beruházni. Ez a megújuló energia piacfoglalása miatt van, ugyanis létezik egy következetes európai támogatási rendszer, amely preferálja a megújuló energiahordozókat – állította Kerekes. A német szélerőművek például majdhogynem nulla költséggel működnek, ezzel pedig roppant nehéz versenyt tartania az atomenergiának.

Ugyanakkor arra is rámutatott a közgazdász, hogy Magyarországon az „atom nélküli energiatermelés mellett csupán legalább ötven százalékos földgáz alapú illetve fosszilis villamosellátással képzelhető el az áramellátás biztosítása”. Ez egyrészt rendkívül gazdaságtalan lenne, másrészt pedig egy zöld forgatókönyv szerint sem biztos, hogy jó választás lenne az atomenergia leépítése, hiszen a fosszilis energiahordozók annál nagyobb környezeti kárt okoznak.

Kerekes Lajos szerint ha a villamos energia tárolása megoldható lenne, akkor persze más lenne a helyzet, de arra egyelőre nincs garancia, hogy ez technológiailag középtávon megoldható lenne. Amíg a feltételek nem adottak, addig „felelőtlenség száz százalékos alternatív energiahordozók általi energiaellátásról beszélni”.