A márciusi adatok szerint átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor október óta most először állt meg a fogyasztói árak csökkenésének havi trendje. Az elemzők részben az élelmiszerárak vártnál alacsonyabb drágulásának tulajdonítják az adatokat és az alapkamat további csökkentését várják a jegybanktól.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz viszonyítva tavaly október óta először emelkedtek az árak átlagosan 0,1 százalékkal – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Január-márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Londoni pénzügyi elemzők zéró, sőt esetleg ismét negatív tartományba süllyedő inflációt vártak márciusra, így az adat némileg meghaladta a várakozásokat.
A maginfláció, amely szezonális hatásokat és az üzemanyagok áringadozását kiszűri, a februári 1,4 százalékról 1,3 százalékosra csökkent márciusra. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte, hogy bár márciusban emelkedtek az üzemanyagárak, de még mindig alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.
A KSH tájékoztatása szerint a szeszes italok, dohányáruk csoport drágult a legnagyobb mértékben – 2,4 százalékkal – a dohánytermékek 4,5 százalékos éves drágulása miatt.
Elemzők: Folytatódni fog a kamatcsökkentés
Meglepte az elemzőket, hogy márciusban az éves infláció ismét negatív lett, ezért csökkentették éves inflációs prognózisukat, és úgy vélték, a Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris lazítást nem csupán a kamatcsökkentéssel, hanem egyéb, nem-konvenciális intézkedéseivel is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az infláció visszaesését az élelmiszerek, illetve a szeszesitalok és dohányáruk vártnál alacsonyabb drágulásának tulajdonítja. A 3 százalékos inflációs célt 2018-ig nem éri el a fogyasztói áremelkedés üteme, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket – írta.
Jobbágy Sándor a CIB elemzője azt emelte ki, hogy továbbra sem keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyag- és élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet. Előrejelzése szerint egészen júliusig a negatív tartományban maradhat az éves inflációs adat és csak az év utolsó negyedéve hozhat érdemi emelkedést, így az éves átlagos infláció 0,5 százalék közelében maradhat.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatói szektor bizalmi mutatói hosszú idő után érték el a legmagasabb szintet.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Példakép a szőnyegen belül és azon kívül is!
Megnéztük, mi történt az évezredfordulón és milyen tanulságai vannak mindennek.
