A márciusi adatok szerint átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor október óta most először állt meg a fogyasztói árak csökkenésének havi trendje. Az elemzők részben az élelmiszerárak vártnál alacsonyabb drágulásának tulajdonítják az adatokat és az alapkamat további csökkentését várják a jegybanktól.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz viszonyítva tavaly október óta először emelkedtek az árak átlagosan 0,1 százalékkal – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Január-márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Londoni pénzügyi elemzők zéró, sőt esetleg ismét negatív tartományba süllyedő inflációt vártak márciusra, így az adat némileg meghaladta a várakozásokat.
A maginfláció, amely szezonális hatásokat és az üzemanyagok áringadozását kiszűri, a februári 1,4 százalékról 1,3 százalékosra csökkent márciusra. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte, hogy bár márciusban emelkedtek az üzemanyagárak, de még mindig alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.
A KSH tájékoztatása szerint a szeszes italok, dohányáruk csoport drágult a legnagyobb mértékben – 2,4 százalékkal – a dohánytermékek 4,5 százalékos éves drágulása miatt.
Elemzők: Folytatódni fog a kamatcsökkentés
Meglepte az elemzőket, hogy márciusban az éves infláció ismét negatív lett, ezért csökkentették éves inflációs prognózisukat, és úgy vélték, a Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris lazítást nem csupán a kamatcsökkentéssel, hanem egyéb, nem-konvenciális intézkedéseivel is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az infláció visszaesését az élelmiszerek, illetve a szeszesitalok és dohányáruk vártnál alacsonyabb drágulásának tulajdonítja. A 3 százalékos inflációs célt 2018-ig nem éri el a fogyasztói áremelkedés üteme, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket – írta.
Jobbágy Sándor a CIB elemzője azt emelte ki, hogy továbbra sem keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyag- és élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet. Előrejelzése szerint egészen júliusig a negatív tartományban maradhat az éves inflációs adat és csak az év utolsó negyedéve hozhat érdemi emelkedést, így az éves átlagos infláció 0,5 százalék közelében maradhat.
Zelenszkij nem hátrál meg, fegyverszállítást is követel Magyarországtól, sőt már a Török Áramlat gázvezetéket támadják az ukránok. Mi jöhet még? Ki rántja el a kormányt? Itt a Mesterterv legújabb adása.
A védett árú üzemanyag hozzájárulhat az infláció mérsékléséhez és az energiapiaci drágulás hatásainak tompításához.
A tiszás szakpolitikus szerint energiahatékonyságról nem is hallunk, az államadósság pedig magasabb, mint Gyurcsány idején – de vajon így van-e? Francesca Rivafinoli írása.
Előre menekül Hann, miután kikutatta a Medián, hogy Magyar Péter húsz százalékponttal vezet.
Februárban még a vártnál is nagyobb mértékben esett vissza az infláció mértéke Magyarországon. Az olajár hatása még nem mutatkozott meg a mutatóban, de a kormány hétfői intézkedése után már nem is tud súlyos csapást kiváltani a fogyasztói árakra.
Erős üzenetet küldött Varga Mihály jegybankelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján mondott beszédével. Varga Mihály kijelentette: nem a stabilitás korát éljük.
A magyar gazdaság gyorsulhat, az infláció pedig alacsony maradhat, bár sok a kockázat – derült ki az MBH elemzőinek friss előrejelzéséből. A Barátság kőolajvezeték újraindítása egyértelműen segítene Magyarország gazdasági teljesítményén.
Az angyalföldiek vezetőedzőjével beszélgettünk.
A francia államfő szerint „semmi nem fordíthatja el a figyelmet Ukrajnától.”
