A márciusi adatok szerint átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak a fogyasztói árak, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor október óta most először állt meg a fogyasztói árak csökkenésének havi trendje. Az elemzők részben az élelmiszerárak vártnál alacsonyabb drágulásának tulajdonítják az adatokat és az alapkamat további csökkentését várják a jegybanktól.
Márciusban a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz viszonyítva tavaly október óta először emelkedtek az árak átlagosan 0,1 százalékkal – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Január-márciusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Londoni pénzügyi elemzők zéró, sőt esetleg ismét negatív tartományba süllyedő inflációt vártak márciusra, így az adat némileg meghaladta a várakozásokat.
A maginfláció, amely szezonális hatásokat és az üzemanyagok áringadozását kiszűri, a februári 1,4 százalékról 1,3 százalékosra csökkent márciusra. Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte, hogy bár márciusban emelkedtek az üzemanyagárak, de még mindig alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.
A KSH tájékoztatása szerint a szeszes italok, dohányáruk csoport drágult a legnagyobb mértékben – 2,4 százalékkal – a dohánytermékek 4,5 százalékos éves drágulása miatt.
Elemzők: Folytatódni fog a kamatcsökkentés
Meglepte az elemzőket, hogy márciusban az éves infláció ismét negatív lett, ezért csökkentették éves inflációs prognózisukat, és úgy vélték, a Magyar Nemzeti Bank folytatja a monetáris lazítást nem csupán a kamatcsökkentéssel, hanem egyéb, nem-konvenciális intézkedéseivel is.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az infláció visszaesését az élelmiszerek, illetve a szeszesitalok és dohányáruk vártnál alacsonyabb drágulásának tulajdonítja. A 3 százalékos inflációs célt 2018-ig nem éri el a fogyasztói áremelkedés üteme, ami lehetővé tesz további kamatcsökkentéseket, valamint nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket – írta.
Jobbágy Sándor a CIB elemzője azt emelte ki, hogy továbbra sem keresleti tényezők, hanem a főleg nemzetközi trendeket követő üzemanyag- és élelmiszerárak mozgása befolyásolta leginkább a fogyasztói árindexet. Előrejelzése szerint egészen júliusig a negatív tartományban maradhat az éves inflációs adat és csak az év utolsó negyedéve hozhat érdemi emelkedést, így az éves átlagos infláció 0,5 százalék közelében maradhat.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
