KDNP: Havi két szabad vasárnap kell a vasárnapi boltzár eltörlése után

Jobbik: Adjanak magyarázatot az MNB-alapítványok költéseire!

Volner János (Jobbik) egyértelmű magyarázatot várt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltéseire. Hangsúlyozta: a jegybanknak a nyereségével úgy kell gazdálkodnia, hogy az állam, mint tulajdonos érdeke is érvényesülhessen. Szerinte azonban az alapítványok a devizahitelesek pénzéből képződött nyereséget a jegybank feladatai közé nem illeszthetően juttatták például Mészáros Lőrinchez, vagy az elnök unokatestvére által megjelentetett hírportál kiadójához. 

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az MNB működése törvényes. A jegybank nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást a kormánytól, csupán a jogszabálynak van alárendelve. Az intézmény gazdálkodása is önálló – fűzte hozzá –, és lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálva nyújtson támogatást. Az MNB-vagyon része a nemzeti vagyonnak, a jegybank bevételeit, kiadásait azonban nem a költségvetés szabályozza, hanem saját éves gazdálkodási terve.     

LMP: Meddig károsíthatja Matolcsy az adófizetőket? 

Schmuck Erzsébet (LMP) Matolcsy György jegybankelnök lemondását követelte, valamint az MNB alapítványainak megszüntetését, és a felügyelőbizottsága visszahívását, újraválasztását a korábbi szabályok szerint.  Arra mutatott rá, hogy már az MNB 2013-as beszámolójában szerepelt a most vitát kiváltó, „lépésről lépésre megtervezett ördögi program” a közpénzek ellopására, annak parlamenti tárgyalását azonban a kormánytöbbség megakadályozta.  

Tállai András úgy felelt: az LMP a Jobbikhoz hasonlóan politikai támadást indít az ország független intézménye ellen. Egyetlen bűncselekmény gyanúját, egyetlen törvénysértést sem tudnak elmondani – hangsúlyozta, hozzátéve: ugyanazt tudja felelni, mint a Jobbiknak, amelyet a képviselő a jegyzőkönyvből elolvashat.     

MSZP: Az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam 

Tóbiás József MSZP-elnök az öt éve született alaptörvényről szólva azt mondta: az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Az alaptörvény szerinte csak a Fidesz-KDNP gazdasági és politikai elitje számára készült, így nincs mit ünnepelni azon. Újra köztársaságnak kell lennie az országnak, amiben az alkotmány is kimondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz – mondta.  

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek már, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága, a közérdekű adatok kikövetelhetőségét éppen az alaptörvény tette lehetővé. Feltette a kérdést: honnan van a szocialistáknak erkölcsi alapjuk szociális kérdéseket felvetni?  

KDNP: A vasárnapi boltnyitás után kármentesítésre van szükség 

Harrach Péter (KDNP) kármentesítést sürgetett a vasárnapi nyitva tartás visszaállítása után. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaik után elmondta: legalább havi két szabad vasárnapot biztosítani kell a kereskedelmi dolgozóknak, de a nagycsaládosoknak vagy a gyermeküket egyedül nevelőknek akár többet is. Emellett 100 százalékos bérpótlékot sürgetett és fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések szigorítását. 

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár kijelentette: a kormány nyitott az egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Elmondta: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoring bizottsága már tárgyalt a kérdésről. Itt áttekinthetik a pótlék kérdését, amit akár a többi nemzetgazdasági ágazatra is kiterjeszthetik – tette hozzá. 

Fidesz: Gyurcsányék kifizetőhelynek használták a titkosszolgálatokat 

Németh Szilárd (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat, amelyek 190 milliói forintért rendeltek tanulmányokat a Political Capitaltól, de sajtóhírek szerint a szocialista kormányok legalább 17 milliárd forintnyi közpénzt költöttek közvélemény-kutatásra, kommunikációs és tanulmánykészítési megbízásokra. Arra kérdezett rá: mi a kormány álláspontja a milliárdos tanulmányok nyilvánosságával kapcsolatban és mit tesz a kabinet azért, hogy ezek megismerhetők legyenek?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a papírokat meg kell ismerni. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hasonló megrendelésekre más cégeknek is súlyos összegeket fizettek ki – tette hozzá. Az említett 17 milliárd forint nagy része tíz cégcsoporthoz ment, amelyek tevékenységével kapcsolatban még a teljesítést is vizsgálni kell. Ha a kormány visszaélést talál, megteszi a szükséges intézkedéseket – hangsúlyozta.