Az öt éve kihirdetett alaptörvényről, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak költéseiről, a vasárnapi boltnyitásról és a Political Capital által a Gyurcsány-kormányoknak készített tanulmányokról is szó volt a napirend előtti felszólalások között, az Országgyűlés hétfői ülésén.
Jobbik: Adjanak magyarázatot az MNB-alapítványok költéseire!
Volner János (Jobbik) egyértelmű magyarázatot várt a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak pénzköltéseire. Hangsúlyozta: a jegybanknak a nyereségével úgy kell gazdálkodnia, hogy az állam, mint tulajdonos érdeke is érvényesülhessen. Szerinte azonban az alapítványok a devizahitelesek pénzéből képződött nyereséget a jegybank feladatai közé nem illeszthetően juttatták például Mészáros Lőrinchez, vagy az elnök unokatestvére által megjelentetett hírportál kiadójához.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az MNB működése törvényes. A jegybank nem kérhet és nem is fogadhat el utasítást a kormánytól, csupán a jogszabálynak van alárendelve. Az intézmény gazdálkodása is önálló – fűzte hozzá –, és lehetősége van arra, hogy eredménye terhére a közjót szolgálva nyújtson támogatást. Az MNB-vagyon része a nemzeti vagyonnak, a jegybank bevételeit, kiadásait azonban nem a költségvetés szabályozza, hanem saját éves gazdálkodási terve.
LMP: Meddig károsíthatja Matolcsy az adófizetőket?
Schmuck Erzsébet (LMP) Matolcsy György jegybankelnök lemondását követelte, valamint az MNB alapítványainak megszüntetését, és a felügyelőbizottsága visszahívását, újraválasztását a korábbi szabályok szerint. Arra mutatott rá, hogy már az MNB 2013-as beszámolójában szerepelt a most vitát kiváltó, „lépésről lépésre megtervezett ördögi program” a közpénzek ellopására, annak parlamenti tárgyalását azonban a kormánytöbbség megakadályozta.
Tállai András úgy felelt: az LMP a Jobbikhoz hasonlóan politikai támadást indít az ország független intézménye ellen. Egyetlen bűncselekmény gyanúját, egyetlen törvénysértést sem tudnak elmondani – hangsúlyozta, hozzátéve: ugyanazt tudja felelni, mint a Jobbiknak, amelyet a képviselő a jegyzőkönyvből elolvashat.
MSZP: Az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam
Tóbiás József MSZP-elnök az öt éve született alaptörvényről szólva azt mondta: az alkotmánnyal együtt elveszett a szociális jogállam, a köztársasággal együtt pedig az ország nemzetközi megbecsülése. Az alaptörvény szerinte csak a Fidesz-KDNP gazdasági és politikai elitje számára készült, így nincs mit ünnepelni azon. Újra köztársaságnak kell lennie az országnak, amiben az alkotmány is kimondja: mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz – mondta.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: az alaptörvény egy pártállami időkből eredő alkotmányt váltott fel, amely biztosította a pártállami elit büntetlenségét és a javainak átmentését. Szerinte az új dokumentumba olyan értékek is szerepelnek már, amelyek a megelőzőben nem: a cégek átláthatósága, a közérdekű adatok kikövetelhetőségét éppen az alaptörvény tette lehetővé. Feltette a kérdést: honnan van a szocialistáknak erkölcsi alapjuk szociális kérdéseket felvetni?
KDNP: A vasárnapi boltnyitás után kármentesítésre van szükség
Harrach Péter (KDNP) kármentesítést sürgetett a vasárnapi nyitva tartás visszaállítása után. A szakszervezetekkel folytatott tárgyalásaik után elmondta: legalább havi két szabad vasárnapot biztosítani kell a kereskedelmi dolgozóknak, de a nagycsaládosoknak vagy a gyermeküket egyedül nevelőknek akár többet is. Emellett 100 százalékos bérpótlékot sürgetett és fontosnak ítélte a munkaügyi ellenőrzések szigorítását.
Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár kijelentette: a kormány nyitott az egyeztetésre az érdekképviseletekkel. Elmondta: a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának monitoring bizottsága már tárgyalt a kérdésről. Itt áttekinthetik a pótlék kérdését, amit akár a többi nemzetgazdasági ágazatra is kiterjeszthetik – tette hozzá.
Fidesz: Gyurcsányék kifizetőhelynek használták a titkosszolgálatokat
Németh Szilárd (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenc kormánya kifizetőhelynek használta a titkosszolgálatokat, amelyek 190 milliói forintért rendeltek tanulmányokat a Political Capitaltól, de sajtóhírek szerint a szocialista kormányok legalább 17 milliárd forintnyi közpénzt költöttek közvélemény-kutatásra, kommunikációs és tanulmánykészítési megbízásokra. Arra kérdezett rá: mi a kormány álláspontja a milliárdos tanulmányok nyilvánosságával kapcsolatban és mit tesz a kabinet azért, hogy ezek megismerhetők legyenek?
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: a papírokat meg kell ismerni. A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hasonló megrendelésekre más cégeknek is súlyos összegeket fizettek ki – tette hozzá. Az említett 17 milliárd forint nagy része tíz cégcsoporthoz ment, amelyek tevékenységével kapcsolatban még a teljesítést is vizsgálni kell. Ha a kormány visszaélést talál, megteszi a szükséges intézkedéseket – hangsúlyozta.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
A kormányváltás nem semmisíti meg a korábban kötött megállapodást – közölte Havasi Bertalan.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
A Nature megírta: akit folyamatosan azzal bombáznak, hogy a szexuális irányultság „fluid”, hajlamos fluiddá válni. Francesca Rivafinoli írása.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
