Bíró Gábor, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium igazgatója – aki a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja a fenntartói munkacsoportban – elmondta: a munkacsoport álláspontja szerint a fenntartás-működtetés jelenlegi, kétszereplős rendszere – más a fenntartó és a működtető – nem életképes. Hangsúlyozta, olyan „gyökérproblémák” vannak a fenntartás rendszerében, amelyek már nem orvosolhatóak, egy új rendszerre van szükség.
Közölte, úgy vélik, az intézményfenntartásban megkerülhetetlen az állami szerepvállalás, ugyanakkor az új struktúra, a működés kialakításának koncepcióját az iskolák felől kell megközelíteni. Emellett partneri kapcsolatra, bizalomra, pozitív attitűdre van szükség az új rendszer működtetéséhez.
Hozzátette, hogy nem lehet megkerülni az állami fenntartást, nyilvánvalóan szükség lesz központi egységre, amely ellátja a többi között a stratégiai tervezés, a nagyobb beszerzések feladatát. Az egységesség azonban kizárólag az eljárások oldaláról lehet cél, vagyis nem támogatják azt, hogy mindenkire „ugyanazt az outputot húzza rá a rendszer”. Szükség van a keretek biztosítására, de az iskola dönthesse el, mire van szüksége – jegyezte meg.
Bíró: Cél a decentralizáció
Bíró Gábor elmondta, az a javaslatuk, hogy minél több döntési jogkör kerüljön az iskolákba, ahol a problémák születnek, így gyorsulhat a problémák megoldása. Hozzátette: a decentralizációt ki kell terjeszteni a szakmai irányításra és a gazdálkodási hatáskörökre is, vagyis például az iskola tervezhesse meg felelősen a költségvetését, és a végrehajtásban is kapjon nagyobb szerepet. Emellett az igazgatóknak nagyobb beleszólást kellene biztosítani abba, kivel akarnak együtt dolgozni.