Ötven kormányzati háttérintézmény szűnik meg június végével a 91-ből – írja a Népszava. A lap szerint 36 intézmény marad meg biztosan. A legtöbb háttérintézményt az Emmi és a Földművelésügyi Minisztérium veszíti el, de sok intézmény csak beolvad.
A jelenlegi 91 központi hivatalból és költségvetési háttérintézményből 50 szűnik meg június 30-ig, illetve az év végéig, 36 megmarad, további 5 hivatalról pedig még nem döntöttek - írja a Népszava a birtokába került kormányzati előterjesztésre hivatkozva.
A kabinet a háttérintézmények átszervezését 20 százalékos leépítés mellett képzeli el, az előterjesztés szerint az átalakítással nem érintett hivataloknál és háttérintézményeknél is csak az idei előirányzatok 80 százalékát vehetik figyelembe a jövő évi büdzsénél – teszi hozzá a lap.
Brutális csökkenés a számokban
A Miniszterelnöki Kabinetiroda egyetlen háttérintézménye, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) például megmaradna, az Emberi Erőforrások Minisztériumának 26 ilyen szervéből viszont csak 7 maradna és 19-nek megszűnne önállósága. A másik nagy vesztes a Földművelésügyi Minisztérium, amelynek jelenlegi 11 háttérszervéből 8 szűnik meg és csak 3 marad.
Nem változik a 11 rendvédelmi és nemzetbiztonsági központi hivatal, a rendőrség, a nemzetbiztonság, a katasztrófavédelem és a NAV önállósága (1. táblázat). Az egyes minisztériumok 20 háttérintézmény, illetve központi hivatal esetén lobbizták ki a fennmaradást. Ezek közé tartozik a már említett NKH, a Kehi, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, az Oktatási Hivatal vagy épp a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (2. táblázat). A megszűnő központi hivatalok esetében a hatósági feladatok minden esetben a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülnek - a feladatot ellátó kormánytisztviselői állománnyal és az infrastruktúrával együtt.
Az Államkincstár lesz az egyedüli kifizető
További 16 háttérintézménynél nem egy minisztérium, hanem egy másik, megmaradó központi hivatal vagy gazdasági társaság lesz a jogutód. Az oktatáskutató a könyvtárellátó cégbe, a Kellóba, az örökségvédelmi Forster Központ pedig saját eddigi gazdasági társaságába és a Miniszterelnökségbe olvad be, a Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak pedig az Országos Széchenyi Könyvtár lenne a jogutóda.
Lázár János kancelláriaminiszter a csütörtöki Kormányinfón már bejelentette, hogy jövő nyárig az összes állami kifizetés a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kerül, beleértve az összevonandó és a MÁK-ba olvasztandó Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot is.
A Cash Talk legújabb adása két, egymással szöges ellentétben álló gazdaságpolitikai irányt ütköztet: a kormány és az MKIK 11 pontos vállalkozássegítő csomagját, valamint a TISZA párt kiszivárgott megszorító terveit. A tét a magyar kis- és mikrovállalkozások jövője, a munkahelyek száma és a családok pénztárcája.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Káté Gyula ellen még december 2-án adták ki az elfogatóparancsot.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Az ANO elnöke megszüntette politikusi és üzletemberi szerepének összeférhetetlenségét.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
„Egy karakán csávó.”
A német védelmi miniszter kifejezetten pozitívan értékelte a diákok tüntetését, mondván ez is azt jelzi, a tanulók érdeklődnek a sorkatonaság után.
