Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Üdvözölték az ellenzék pártok Áder János államfő döntését, aki előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól az MNB-, illetve a postatörvény módosításával kapcsolatban. A Jobbik egyenesen saját sikerének tartja a köztársasági elnök lépését, az LMP a Fidesz viszont továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal.
Volner János, a Jobbik alelnöke pártja sikereként értékelte, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról. Az MTI-hez eljuttatott közleményében a politikus hangsúlyozta, hogy a hét elején levélben fordult az államfőhöz, amelyben arra emlékeztette, hogy a tervezet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint is alkotmányossági aggályokat vet fel.
Hozzátette, hogy felidézte Kövér László házelnök Magyar Katolikus Rádiónak tett nyilatkozatát, melyben arra a kérdésre, hogy közpénznek tekinthetők a Magyar Nemzeti Bank alapítványai által kezelt források, úgy válaszolt: „Mi más lenne?”. Emellett felhívta a köztársasági elnök figyelmét a fideszes Répássy Róbert decemberi, a törvényalkotási bizottságban tett kijelentésére, amelyik szerint: „Abban nincs vita közöttünk, hogy a Magyar Nemzeti Banknak, amelynek a kizárólagos tulajdonosa a magyar állam, a vagyona és így minden pénzeszköze természetesen állami tulajdonban van, így a közvagyon része”.
Volner János arra is kitért, ismertette Áder Jánossal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik. A képviselő megjegyezte, ezek alapján úgy vélik, hogy az Alkotmánybíróságnak az államfő által felvetett aggályokat, valamint a fenti érveket figyelembe véve egyetlen lehetősége van: megsemmisíteni „a Fidesz alaptörvény-ellenes törvényét”.
LMP: A Fidesz továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal
Az LMP szerint Áder János államfő teljesítette alkotmányos kötelezettségét azzal, hogy szerdán előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról, az ellenzéki párt társelnöke szerint ugyanakkor a Fidesz továbbra is tartozik két politikai nyilatkozattal. A nagyobbik kormánypártnak Schiffer András szerint el kell számolnia a választóknak azzal, hogy Matolcsy György jegybankelnök miért érdemel nagyobb fizetésemelést, mint egy ápolónő.
Arról is nyilatkozniuk kell, hogy a jövőben nem kívánnak folyamatban lévő bírósági ügyeket törvényhozási eszközökkel eldönteni - mondta az MTI-nek az ellenzéki frakcióvezető. Schiffer András ez utóbbival kapcsolatban megismételte: amíg ez nem történik meg, addig pártjának nem áll módjában az igazságszolgáltatással kapcsolatos törvényekről egyeztetni.
Az LMP társelnöke a szerdai államfői „vétó” azon elemére is felhívta a figyelmet, amely szerint a két törvény megváltoztatásával sérelem érné a jogbiztonságot. Ellentmondás keletkezne az információszabadságról szóló törvény és az egyes szektorális törvények között, másrészt pedig visszamenőlegesen, konkrét jogi eljárásokba belenyúlva alkotna jogot az Országgyűlés – mondta Schiffer András.
Liberálisok: Mindkét állami intézmény pénze közpénz
A Magyar Liberális Párt (MLP) üdvözli az államfői döntést és az indokokat, amelyek miatt Áder János szerdán előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításáról az Alkotmánybíróságtól. Az MLP közleményében, amelyet az MTI-hez is eljuttatott, megismételte: a kormány mindkét törvénymódosítóval csak tovább korlátozná az állampolgári alapjogokat, tovább szűkítené az alkotmányban garantált információs szabadságot, végképp felszámolva az állami vagyonnal való gazdálkodás nyilvánosságát, az elszámoltathatóságot.
A Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank is állami intézmény, és mint ilyenek, az adófizetők pénzéből gazdálkodnak, az állampolgároknak tehát joguk van megismerni szerződéseiket és működésüket csakúgy, mint minden más állami pénzből gazdálkodó szervét is – nyomatékosította a párt. Hozzátették: mindkét állami intézmény pénze közpénz, amely semmilyen körülmények között nem változtathatja meg „közvagyon jellegét”, azaz nem változhat magánvagyonná. Rámutattak arra is, hogy a visszamenőleges hatályú törvényhozás súlyos jogbizonytalanságot okoz, annak alkotmányos demokráciában helye nincs.
Együtt: az Alkotmánybíróság legyen méltó a tisztségéhez!
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja üdvözölte, hogy Áder János államfő előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról. A párt egyúttal felszólította az az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy a törvények mérlegelésekor „ezúttal legyenek méltóak tisztségükhöz” és a magyar alkotmány által rájuk rótt felelősséghez.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írják, hogy az elmúlt években az Ab többször „éppen maga ásta alá a jogállam alkotmányos működését", és a Fidesz érdekei szerinti pártpolitikailag befolyásolt döntéseket hozott. Szavaik szerint ezért csakis abban bízhatnak, hogy ezúttal jelzésértékű lesz a testület számára mind a köztársasági elnök vétója, mind pedig Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetőjének korábbi állásfoglalása. A közpénzek feletti ellenőrzés jogának megvonása csak a hatalom birtokosainak nyíltszíni lopását szolgálja, amihez az Alkotmánybíróság nem asszisztálhat – jelentik ki.
PM: a kormányfő lépése nem bátorságra vagy függetlenségre vall
A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint nem bátorságra vagy függetlenségre vall, hogy Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabály, valamint a postatörvény módosításáról az Alkotmánybíróságtól, mert a két jogszabály mindenképpen az Ab elé került volna.
A párt szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményben a törvénymódosításokra utalva azt írta, hogy „ez az égbekiáltó jogsértés” egyébként az alapvető jogok biztosán keresztül vagy a képviselők negyedének támogatásával került volna a testület elé. Tordai Bence – emlékeztetve arra, hogy párta korábban már az ombudsmanon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordult a törvénymódosítások miatt –, úgy fogalmazott: most már csak az a kérdés, hogy az alkotmánybíráknál a szakmai meggyőződés a párthűség fölé tud-e kerekedni.