Csütörtökön 82 olyan személyt zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből, akik alapítói a Magyar Mozgalom nevű civil szervezetnek. Köztük van Szabadka polgármestere is, ami a VMSZ szabadkai gyengüléséhez is vezethet. Az új mozgalom nem akar párttá alakulni, politikai tevékenységet viszont fog folytatni, és az sem kizárt, hogy indulnak majd a szerbiai választásokon.
Nyolcvankét embert zártak ki a Vajdasági Magyar Szövetségből (VMSZ) csütörtökön. A pártból a Magyar Mozgalom (MM) nevű civil szervezet alapító tagjait, közöttük Szabadka polgármesterét távolították el. A VMSZ és az MM ilyen éles szakítása után az is egyértelművé vált, hogy az áprilisban várható parlamenti választásokon a délvidéki magyarság az országos, a tartományi és a helyi politika alakítása mellett a vajdasági magyar politika következő éveinek irányvonalait is meghatározhatja.
A VMSZ-tagokat azért zárták ki, mert az MM egyik vezetője, Korhecz Tamás – aki korábban a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt – bejelentette, előfordulhat, hogy a mozgalom is indul a szerbiai választásokon. A VMSZ alapszabálya szerint a párt tagjai nem indulhatnak választáson más szervezet színeiben. A fegyelmi eljárás az MM-tagok ellen január végén indult, csütörtökön pedig – a fellebbezések után – a VMSZ másodfokon is kizárta őket.
Nem akarnak párttá válni
A Magyar Mozgalmat civil szervezetként jegyezték be tavaly augusztusban, és alapításakor elhangzott, hogy nem alakul párttá, politikai tevékenységet azonban folytat majd. A szervezetnek – internetes oldaluk szerint – majdnem háromszáz alapító tagja van, jelentős részük az alapításkor a Vajdasági Magyar Szövetség soraiba tartozott.
A pártból az MM megalakulását követően először Varga László parlamenti képviselőt zárták ki, mert – az indoklás szerint – „megsértette a VMSZ alapszabályának rendelkezéseit, valamint a VMSZ tekintélyét romboló és érdekei ellen cselekvő tevékenységet folytatott”, később pedig kilenc szabadkai önkormányzati képviselőnek kellett távoznia a pártból.
A nyolcvankét fős kizárás alapjaiban nem rengeti meg a legnagyobb délvidéki pártot, amelynek valamivel több mint 11 ezer tagja van, okozhat azonban politikai átrendeződést azokban az önkormányzatokban, ahol az MM-be átlépő korábbi VMSZ-vezetés volt. Ilyen település például a magyar határhoz közeli Szabadka.
Szabadkán gyengülhet a VMSZ
Maglai Jenő, a város polgármestere a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja volt, és az utóbbi években pedig még az ellenzéki politikusok véleménye szerint is jól vezette a települést. Jelentős helyi befolyása miatt a VMSZ veszíthet támogatottságából ebben a kulcsfontosságú városban, és ezzel a legnagyobb délvidéki magyar párt vezetősége is tisztában van. Pásztor István pártelnök október 23-i beszédében már utalt a szabadkai gyengülés lehetőségére. Ugyanakkor a VMSZ elnöke a kizárásokkal kapcsolatban azt is kijelentette, hogy magyar polgármestert nem váltanak le, azaz az önkormányzati választásokig együttműködnek Maglai Jenővel.
A Beta szerb hírügynökség helyszíni tudósítójának beszámolója szerint ezt Maglai is megerősítette a kizárások után, amikor úgy fogalmazott: a kizárás „nem mehet a lakosság kárára, mindenkinek ez az érdeke, ez az ésszerű lépés”. Pál Károly, a VMSZ politikusa pedig azt mondta: pártja továbbra is támogatja polgármesterként Maglai Jenőt, mert a VMSZ érdeke az, hogy a választási ciklus problémamentesen záruljon le.
Már vannak MM-plakátok az utcán
Annak ellenére, hogy a választásokat még nem írták ki, és a Magyar Mozgalom hivatalosan még nem jelentette be indulását, Vajdaság-szerte a szervezetet hirdető óriásplakátok jelentek meg, ami ugyan nem feltétlenül jelent kampányt, hiszen reklámnak is tekinthető, ám a vajdasági magyar politika jelenlegi izgatottságát figyelembe véve mégis üzenetértékű lépés. Ahogy annak is van üzenete, hogy egyes – főleg balközép irányultságú ellenzéki – pártok már meglebegtették: támogatnák, vagy indulnának együtt a Korhecz Tamás és Varga László nevével fémjelzett tömörüléssel.
Viszont míg a politikai színtéren vonzó lehet olyan szervezetet támogatni, amelynek meghatározó tagjai ismert egykori VMSZ-közeli politikusok, addig az csak a választások napján derül ki, hogy a szavazópolgárok a vajdasági politika megújulását látják-e a Magyar Mozgalomban, vagy pedig azzal a bírálattal értenek egyet, hogy a szervezetet olyan „sértődött, pozíciót vesztett” emberek alapították, akik ismét előtérbe szeretnének kerülni.
Újabb vörös vonalat léptek át Hadházy Ákosék: a tüntetők rárontottak egy papra kedden délután. Nem ritkák a hasonló egyház- és hitellenes akciók külföldön sem.
A 2025/2026-os tanévvel egy új támogatási forma is elérhetővé válik a magyar iskolákban, mely a külföldről hazatérő családok gyermekeit igyekszik segíteni. Milyen támogatást kapnak pontosan ezek a diákok? A kortársak miképp tudják segíteni a beilleszkedésüket? Többek között ezekről kérdeztük Balatoni Katalin miniszterelnöki biztost.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A publicista nem kímélte a liberális lapokat.
A józsefvárosi polgármester egy lakáscsere miatt záratta ki az őt támogató baloldali frakcióból képviselőtársát.
Az esetről maga Leel-Őssy Dániel számolt be TikTok-csatornáján.
A lehetséges vádak között a gyújtogatás, a terrorizmus anyagi támogatása és pénzügyi bűncselekmények szerepelnek a New York Times értesülése szerint.
Volt itt minden: meg nem adott gólok, büntető, három percen belüli paksi fordítás, és még Böde Dánielt is köszöntötték. A Puskás Akadémia sorozatban második bajnokiján maradt pont nélkül.
