A KSH bejelentése szerint a reálbérek 4,2 százalékkal nőttek 2015-ben, elemzők szerint ez még nem minden, mert jövőre a nettó bérnövekedés akár az öt százalékot is meghaladhatja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kiemeli, hogy mindez az infláció alacsony szintjének köszönhető, ám az LMP szerint ez nem elég, mert az EU-hoz képest még mindig nagyon le vagyunk maradva.
Decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva decemberben 6,0, az egész évben pedig 4,5 százalékos volt az emelkedés — jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A fogyasztói árak 2015-ben 0,1 százalékkal csökkentek, decemberben pedig 0,9 százalékos volt az infláció. Így a közfoglalkoztatottak nélkül számolt reálkereset decemberben 5,0 százalékkal a múlt év egészére számolva 4,6 százalékkal nőtt.
A jelentésből kiderül az is, hogy a múlt év végén alkalmazásban állók létszáma 2,911 millió volt, 68 ezerrel, 2,4 százalékkal több az egy évvel korábbinál, közülük 201 ezer volt közfoglalkoztatott, 13 ezerrel több, mint 2014 decemberében.
Elemzők: Akár 6 százalékos növekedés is lehet jövőre
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedést, az adóváltozások miatt pedig 5,5 százalékos nettó emelkedést jelzett előre, ami a várt 1,5 százalékos infláció mellett 4-4,5 százalékos reálbér emelkedést eredményezhet.
Az inflációt mérsékelheti az olajárak tartós csökkenése, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, csaknem 5 százalékkal emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje — írta az elemző.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, a reálbéremelkedés meghaladhatja a 6 százalékot, a növekedés mértékét pedig növelheti az is, hogy a kétgyermekes családoknál 10 ezerről 12,5 ezer forintra nőtt gyermekenkénti adókedvezmény. Kifejtette: az idén 5-6 százalékos bruttó átlagbér-emelkedéssel lehet számolni, egyrészt a minimálbér emelése miatt. Másrészt több szektorban — például a kiskereskedelemben — munkaerőhiány alakult ki, ez pedig a bérek emelkedéséhez vezethet.
NGM: A magyar reformok működnek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte, a tavalyi növekedéssel együtt már három éve folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon, köszönhetően a folyamatos béremeléseknek, az alacsony inflációs környezetnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek.
A szaktárca szerint az emelkedő reálbérek jól tükrözik, hogy a magyar reformok működnek, a beérkezett makrogazdasági adatok pedig további reálkereset-emelkedést vetítenek előre.
A munkaadók és munkavállalók mindenhol olyan szintű béremelésről tárgyalnak, amely reálbér-emelkedést hoz majd, a továbbra is alacsony infláció pedig ugyancsak hozzájárul a reálbérek további növekedéséhez — jelentette ki Cseresnyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán. A pénzügyi szférában dolgozók keresnek a legtöbbet, illetve a médiumok alkalmazottainak átlagkeresete is az elsők között van Magyarországon — mondta. Ugyanakkor a bérkiegészítés ellenére még mindig alacsony fizetést kapnak a szociális szférában dolgozók, valamint a mezőgazdaságban dolgozók bérén is javítani kell — tette hozzá.
LMP: Nincs esély a bérfelzárkózásra
Az LMP szerint ha a jelenlegi ütemben folytatódik a keresetek növekedése, akkor semmi esély a bérfelzárkózásra, ahhoz igazságosabb adórendszer kell. Szél Bernadett, az LMP társelnöke közölte: ez sem változtat azon, hogy a magyar munkavállalók Európa egyik legrosszabbul fizetett dolgozói, ezen a helyzeten csak az adórendszer megváltoztatása és a munka terheinek csökkentése segíthet. Hozzátette: a magyar átlagbér vásárlóerő-egységben számolva az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
A magyar dolgozók Európa ötödik legalacsonyabb fizetésével rendelkeznek, és a magyar minimálbér hátulról a negyedik a minimálbért alkalmazó EU-tagállamok sorában. A minimálbér terhelésében ugyanakkor az élvonalba tartozunk — tette hozzá.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péteréknek nagyon nem tetszik, hogy valaki el mer indulni rajtuk kívül is.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
A héten tartósan enyhébb, tavaszias idő érkezik, a nappali hőmérséklet többnyire 15 fok körül alakul.
Annyira menetrendszerűen jött; annyira átlátszó; annyira hiteltelen alakok tálalják, hogy az ember már csak legyint rá.
