Haza és kötődés: érzelmi okokból fontos a külhoni fiatalok számára a magyar állampolgárság

Tizenöt év után, 2700 (1000 erdélyi, 700 felvidéki, 500 vajdasági és 500 kárpátaljai) külhoni magyar fiatal megkérdezésével készült újra reprezentatív Kárpát-medencei ifjúságszociológiai kutatás a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet (MTA TK KI) együttműködésében. Csütörtökön mutatták be a GeneZYs-kutatás első gyorsjelentését a célcsoportjául szolgáló közel négyszázezer határon túli Kárpát-medencében élő fiatalról (15-29 évesek), akik magyar anyanyelvűek és/vagy magyar nemzetiségűek.

Sokkal többen szereznek felsőfokú végzettséget

A 2001-ben készült MOZAIK ifjúságszociológiai kutatás eredményeihez képest több dolog változott. A vizsgált népességben csökkent a legfiatalabbak (15-19 év) aránya 32 százalékról 28 százalékra, ugyanakkor nőtt a jelenleg tanulók aránya, és a felsőfokú iskolai végzettséget szerzők aránya nagymértékben megugrott, 14 százalékról 26 százalékra.

Minden második fiatal igényelte a magyar állampolgárságot

A 15-29 éves korosztály mintegy fele igényelte a magyar állampolgárságot. Míg Szlovákiában – ahol törvény tiltja – csekély a kettős állampolgárok száma, addig Kárpátalján (ahol az ország alkotmánya szintén nem ismeri el a kettős állampolgárságot, de a tilalmat nem érvényesítik a mindennapokban) 68, Vajdaságban 82, Erdélyben pedig 56 százalék a felmérésben részt vevő fiatalok körében a magyar állampolgársággal rendelkezők aránya. Ami az egyéb demográfiai változókat illeti, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a városiak nagyobb arányban igényelték a magyar állampolgárságot, mint mások.

Az érzelmek és az identitás a fő motiváció

Az igénylés okai közül az érzelmi és az etnikai tényező került első helyre, a magyar öntudat és a felmenők állampolgársága. Ezeket inkább pragmatikus érvek követték, így a külföldi (nem magyarországi) utazási lehetőségek, valamint külföldi (nem magyarországi) munkavállalás. A magyarországi jóléti szolgáltatások vagy a választásokon való részvétel lehetősége egyáltalán nem gyakorolnak jelentős vonzerőt.

Nagy várakozások a magyar állampolgársággal szemben

„A megkérdezettek (regionálisan eltérő módon, de) nagy várakozással tekintenek a magyar állampolgárságra” - jelentette ki Papp Z. Attila, a kutatás vezetője, az MCC vendégkutatója, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének igazgatója. Nagyobb arányban igényelték az állampolgárságot azok, akik jártak külföldön az elmúlt 5 évben, és ezt a jövőben is tervezik. A kivándorlást körében is körében átlagon felüli az állampolgárság igénylése.

Akik nem igényeltek kettős állampolgárságot, elsősorban azért nem tették, mert anélkül is magyarnak vallják magukat, a sérelmi indokok (pl. a 2004-es magyarországi népszavazás) háttérbe szorultak.

Többes kötődés

A megkérdezettek 90 százaléka gondolta úgy, hogy a kisebbségi magyarok részét képezik a magyarságnak, a többségi nemzethez tartozónak 60 százalékuk érezte magukat. Csak a magyar nemzet részének 35 százalék érezte a Kárpát-medencei külhoni magyarokat, míg 54,7 százalék szerint a kisebbségi magyarság a magyar és a többségi nemzetnek is a része. Ez a jelenség a többes kötődés, többes identitás, amit kulcsfontosságú érteni azoknak, akik a kisebbségi társadalmat szeretnék érteni – hangsúlyozta Papp Z. Attila.

(Területi bontásban a magyar nemzet, illetve a többségi nemzethez tartozás arányainak alakulása: Kárpátalja 94% – 66%, Vajdaság 93% – 65%, Felvidék 86% – 51%, Erdély 89% – 64%)

Oktatás

A megkérdezettek fele tervezi tovább képezni magát, ám nem feltétlenül magyarul szeretnének továbbtanulni. A fiatalok számára a legkevésbé problematikus (a hiányzó szórakozási lehetőségek mellett) az anyanyelvi továbbtanulás és az államnyelv nem megfelelő ismerete. Leginkább Szlovákiára jellemző hogy a fiatalok államnyelven kívánják folytatni tanulmányaikat.

Család

A szociodemográfiai adatok azt mutatják, hogy a fiatalok mintegy fele egyedülálló, és közel 15 százaléka él házasságban (ez az arány Kárpátalján jóval magasabb, 26 százalék). Gyermekvállalásban enyhe csökkenés mutatható ki 2001-hez képest, ami Szlovákiában a legnagyobb mértékű.

Elégedettek családjuk életszínvonalával

Az egy hónapra jutó pénzösszeg jelentős regionális eltéréseket mutat: egy kárpátaljai fiatalnak mindössze harmadannyi jut, mint felvidéki társának.

A kérdőív során szubjektív megítélés alapján nyilatkoztak a fiatalok családjuk anyagi helyzetéről. Összehasonlítva a Magyar Ifjúság 2012-es kutatásával, a magyarországi fiatalok jóval negatívabban ítélik meg anyagi helyzetüket külhoni társaiknál, annak ellenére, hogy utóbbiak esetében jellemzően kisebb az átlagjövedelem kisebb.

Erős helyi identitás

A fiatalok 90 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Elsősorban a regionális kötődések jelennek meg a fiatalok identitásában: erdélyinek, felvidékinek, kárpátaljainak, vajdaságbelinek tartják magukat (esetleg magyar jelzős szerkezettel kiegészítve). 

Hazájuknak 39,7 százalék tekinti régióját (Erdély/Kárpátalja/Felvidék/Vajdaság), 26,4 százalékuk a többségi nemzetet érzi hazájának, 7,3% százalék pedig Magyarországot. (A Történelmi Magyarországot 5,7 százalék.)

Értékrend és szabadidő

A fiatalok értékrendjének tanulmányozása azt az eredményt hozta, hogy az emberi és interperszonális kapcsolatok, az immateriális értékek ugyan fontosak, de egyre inkább előtérbe kerülnek a materiális értékek is. A vallásosság nem mutatkozott hangsúlyos értéknek, legmagasabb értékelést Kárpátalja, majd Erdély kapott, a Felvidék és a Vajdaság fiataljai körében kevésbé fontos értékként jelent csak meg.

A résztvevő fiatalok a digitális generációhoz tartoznak, a zenehallgatás és a barátokkal együtt töltött idő után a legmagasabb értékelést a Facebook/Twitter-használat, a filmek és a chatelés kapták. A „magas kultúrára” (pl. színház- és könyvtárlátogatás) jóval kevesebb időt szánnak.

Drog és alkohol: a Vajdaság a leginkább veszélyeztetett

A fiatalok a legnagyobb kihívásnak a kilátástalanságot és a munkanélküliséget tartják.

Az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a dohányzás tekintetében is a leginkább veszélyeztetett régió a Vajdaság. A vajdaságbeli megkérdezett fiatalok fele már maga is kipróbálta a drogot, és háromnegyedének van olyan ismerőse, aki már kipróbálta, de a drog a Felvidéken is hódít. Az alkoholfogyasztásban (és dohányzásban is) első Vajdaság után Kárpátalja veszélyeztetett még.

Inkább jobboldaliak

Arra a kérdésre, hogy a demokráciával mennyire elégedettek, egy 1-10-ig terjedő skálán alig haladta meg a 4-et az összesített eredmény, bár erre a kérdésre kevesen válaszoltak.

Politikai önbesorolást tekintve a bal-és jobboldaliság mércéjén a középértéket 30 százalékuk jelölte meg, ez az érték a (magyarországi fiatalok körében végzett) Magyar Ifjúság 2012-es felmérésében 61 százalék. Így a megkérdezettek 51 százaléka jobboldali beállítottságú (a Magyar Ifjúság 2012 által vizsgált magyarországi fiatalok körében ez az arány 22 százalék). Papp Z. Attila hozzátette, hogy a kérdésre kevesen válaszoltak, ami politikai apátiát jelez.

Boldogok, de sokan gondolkoznak az elvándorláson

A megkérdezettek több mint fele fontolgatja a külföldre való végleges elvándorlást leginkább a jobb megélhetés és a nagyobb jövedelem reményében (főleg a Vajdaságból és Kárpátaljáról), de konkrét elképzelésekkel csak 11 százalék rendelkezett. A lehetséges célországok közül Magyarország áll az első helyen, az otthonukat elhagyni szándékozók közül leginkább a kárpátaljaiak képzelik el jövőjüket Magyarországon (75 százalékban), a többi régióból a kivándorlást mérlegelők mintegy 30-40 százalékban választanák Magyarországot.

A megkérdezettek negyedének van olyan rokona, aki jelenleg külföldön él. „2010 után indult el egy masszívabb kivándorlási hullám, jelenleg vizsgálat tárgya, hogy van-e köze a kettős állampolgárság megadásához” – emelte ki Papp Z. Attila.  

A kutatás során rákérdeztek arra is, mennyire boldogok a megkérdezettek: valamennyi régióban meglehetősen boldognak érzik magukat a fiatalok, egy 10-es skálán 8-as átlagot regisztrált a felmérés.