Az ország esik szét, a miniszterelnök meg sehol – kiakadt a brit lap
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Átmenet nélkül csökken jövőre 27 százalékról 5 százalékra a lakásépítés áfája, amennyiben a parlament gyorsított eljárásban megtárgyalja az erről szóló előterjesztést, és azt el is fogadja a héten - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A lakásépítés áfája átmenet nélkül csökken jövőre 27 százalékról 5 százalékra, amennyiben a parlament gyorsított eljárásban megtárgyalja az erről szóló előterjesztést, és azt el is fogadja a héten – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Ez egy olyan intézkedés, amelynek hatására élénkül a lakásépítési kedv, és ha több lakás épül, akkor a költségvetésnek nem lesz adóbevétel-kiesése emiatt - tette hozzá. Kifejtette, hogy remények szerint az áfa csökkentése révén a jelenlegi évenkénti 8-9 ezer új lakás építése 3-5 ezerrel nőhet, és ha legalább 3 ezerrel több lakás épül, akkor már nem kell adóbevétel kiesésével számolni.
A bankadóról szólva elmondta: annak mérséklésével szeretnék elérni, hogy a hitelezés élénküljön Magyarországon. Felidézte, hogy tavaly a magyar gazdaság 3,7 százalékkal bővült, ami a banki hitelezés bővülése nélkül következett be. Mint mondta: a gazdaság hosszú távú stabil növekedéséhez szükség van a hitelezés bővülésére, a bankadó csökkentése jövőre kezdődik, ettől a hitelállomány növekedését várják, segítve a gazdasági növekedés megtartását.
Varga Mihály elmondta: a konszolidáció időszaka lezárult, a magyar gazdaság stabil pályára került, az államháztartás bevételei stabilak, az államháztartási hiány 3 százalék alá csökkent, az adósságállomány négy éve folyamatosan mérséklődik. Hangsúlyozta, hogy a bankadóra a közteherviselés érdekében továbbra is szükség van, azt nem vezetik ki a rendszerből.
Varga kiemelte, a kormány növekedésösztönző lépéseket indít azért, hogy a gazdaság lendületben maradjon a jövőben is, hiszen a világgazdaságban olyan folyamatok jelentek meg, amelyek fékezik a természetes növekedést. Az intézkedések közé sorolta az uniós támogatások gyorsabb ütemű felhasználását, a banki hitelezés ösztönzését, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, a lakásépítésben a beruházásösztönzést.